Amikor a lélek a Menny felé tekint, megerősíti saját szellemét, saját hitét, felvállalja legtisztább törekvéseit, és megújítja Istennek tett fogadalmát. Amikor azonban a Föld felé fordítja tekintetét, elveszíti reményeit, találkozik azzal, amit valóságnak hisz, és nem érzékeli önmagában vagy felebarátjában a végtelenben rá váró szentség megnyilvánulásának útját. A lélek erőt keres, imádkozik és kéri a Kegyelmet, hogy megtudhassa, hogyan érheti el azt, amit a világegyetemben szemlél.

És ma azt mondom nektek, gyermekek, hogy amikor elkezdtek nemcsak a Mennyországra nézni, hanem arra is, amik valójában vagytok, akkor felfedezitek, hogy az anyag és a végtelenség egyesül az emberi tudatban. A sár és a szellem eggyé válik, amikor a lények ráébrednek arra, hogy mik is ők valójában, és nem kell meghalni ahhoz, hogy feltámadjatok az örökkévalóságban, hanem felfedezitek az igazi életet és az örökkévalóságot magatokban; egy olyan ajándékot, amely az imádkozó, imádó szívnek tárul fel, és amely nem zárja az isteni igazságot az elméjébe, sem a már elmondottakba, mert bár már mindent elmondtunk, nagyon keveset értettetek meg és tapasztaltatok meg.

Ezért keressétek a szentséget önmagatokban. Ne csak imádkozás közben keressétek, hanem életetek során akarjatok ennek megfelelni.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József 

Gyermekeim, ahhoz, hogy megőrizzétek az egyensúlyt az átmeneti időkben,  a tudatotoknak mostantól kezdve el kell fogadnia  az önzetlen szolgálat és az állandó önfeláldozás szeretetét. Ez az elszántság a feltétel nélküli szolgálatra az, amely testben és lélekben meg fog benneteket újítani, és lehetővé teszi számotokra, hogy fenntartson benneteket az Isteni Kegyelem.

A mások szolgálatára és segítésére való törekvés arra készteti a tudatotokat, hogy Isten Szívéből merítsenek bölcsességet és megkülönböztető képességet, gyógyítást, szeretetet és békét, még a legnehezebb helyzetekben is.

Ez így lesz, gyermekeim, mert Isten megadja nektek azokat az eszközöket, amelyekre szükségetek van ahhoz, hogy betöltsétek a küldetést, amelyet lelketek elvállalt.

Abból az okból, hogy ne legyetek kiegyensúlyozatlanok, őrültek vagy szomorúak, amikor már nincs hova tartoznotok, csak egyedül Istenhez, most kell elkezdenetek szeretni a szolgálatot, szeretni a felebarátotok megsegítését, szeretni és teljesíteni Isten Tervét, szeretni azt, hogy elérhetőek legyetek, szeretni azt, hogy a Teremtőben és ne önmagatokban legyetek, mert így fogjátok legyőzni nemcsak a megpróbáltatásokat, amelyek jönni fognak, hanem lehetővé teszitek, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek Szeretete megújuljon és győzedelmeskedjen bennetek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Amikor a Természet lelke párbeszédet folytat Istennel, mit mond neki? Mit válaszol a Teremtő?

A Természet lelke a csendben, az elemek szépségének és mozgásának kifejezésén keresztül szól Istenhez. A Természet lelke fájdalmát fejezi ki a Teremtőnek a szél, az eső, a zárt és néma égbolt, az idő által, amely megállni látszik, hogy érezze a Föld életét.

A Természet a virágokon, a gyümölcsökön, a zöld és a száraz leveleken keresztül fejezi ki adakozását és szeretetét, és átadja magát a megújulásnak. Az óceánok mély csendjén, egyensúlyán és odaadásán, állandó és önzetlen szolgálatán, a Teremtő Tervének e világban való életben tartására irányuló erőfeszítésein keresztül szólal meg.

A Természet lelke a föld csendjén keresztül szól Istenhez, megújítja legmélyebb rétegeiben az emberiség legrégebbi feljegyzéseit, tűz által alakítja át azt, ami elmúlt, és olyan anyagot ad a bolygónak, amely táplál, ellát, fenntart.

És Isten válaszol a Természetnek a nap által, amely megvilágítja és közvetíti az életet, az éjszaka által, amely helyreállít és pihenést hoz, az által a lehelet által, amely levegővé és lélegzetté válik, hogy a bolygó teljes sűrűsége ellenére legyen jelen a Szent Szellem a lények szellemében. Isten hálaadással válaszol a Természetnek, megújítva annak tökéletességét és szépségét, életét és formáját, békéjét.

Gyermekek, tanítson meg benneteket arra ez a párbeszéd, hogy feltétel nélkül szolgáljatok, hogy szeretetből adjátok oda magatokat, hogy a káosz idején is békét fejezzetek ki, hogy csendben imádkozzatok, amikor a világ zűrzavarban van, és hogy megkapjátok az Úrtól Végtelen Szívének Háláját és Szeretetét.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Szeretett lélek, ahogy egy új ciklus érkezik az életedbe, a csillagok találkozásánál szemléld meg, milyen mennyei üzenetet küld neked a Teremtőd.

Fogadd az Általa a lényed megnyilvánulásában létrehozott impulzusokat, és az Istennel való mély kommunikáción keresztül értsd meg Szent Geometriáit, és ezeken keresztül az Atya terveit az eljövendő ciklusokra vonatkozóan.

Ahogy egy évvel idősebb vagy ezen a földön, légy a tudatában annak, hogy megújul a fejlődésed, és növekszik az Isten iránti elkötelezettséged. Minél érettebb vagy emberileg és szellemileg, annál nagyobb felelősséget bíz rád Isten a Tervében.

Újuljon meg tehát a szellemed ebben az új ciklusban, engedd, hogy Szeretete bezárja a legmélyebb és legrejtettebb sebeket, amelyek még mindig nyitva vannak az élet tapasztalatai miatt.

Add át Teremtődnek legbensőbb fájdalmaidat, a tehetetlenség csendes érzését azzal szemben, amit nem tudsz Istennek felajánlani.

Hagyd, hogy egy pillanatra elcsendesedjen és lecsillapodjon az a fájdalom, amelyet megosztasz a Teremtővel, ahogyan Ő látja a világot, mert egy új ciklus elkezdéséhez szükség van a szív helyreállítására és megnyugtatására.

Vedd vissza az élet harcaiban elvesztett impulzusokat, építsd újra a reményt, amelyet az ellenség ravaszsága megsebzett a lelkeken, és bízz, kis lélek, hogy minden egyes ima, amelyet azok mondanak ki, akik eltévedtek, az az érdem lesz, amely életük utolsó pillanatában megnyitja számukra az új Mennyország kapuit.

Lélegezz egy pillanatra, és fogadd be Isten Leheletét. Isteni Szeretete megújítja a tudatodat, és egy mély és csendes párbeszédben minden megújul. Ez a ti évfordulótok Istennel.

Fogadd az áldásomat az eljövendő ciklusra.

Legtisztább Szent József

A Világegyetem és titkainak megismerése azt jelenti, hogy belépünk Isten az élet iránti Szeretetének a mélységeibe; azt jelenti, hogy megértjük, hogy az Úr ugyanolyan tökéletes részletességgel teremtette meg az emberek és minden földi teremtmény testét, mint ahogyan az Úr megalkotta az Ő Misztikus Testét, amely a Végtelenben lakozó összes életből áll.

Gyermekeim, az Isteni Bölcsesség közelebb visz benneteket Isten Szeretetéhez, és felébreszti szívetekben az Ő hasonlatosságát, hogy társalkotók lehessetek az élet tágasságában, hogy újrateremtsétek a Mennyei Atya végtelen Teremtését, megújítva Vele és Általa mindent.

Az isteni Bölcsesség megmutatja nektek a helyeteket a Világegyetemben és Isten Szívében; az egység megismerőivé tesz benneteket, hogy ne csak erényként ismerjétek meg az egységet, hanem mint egyetemes és kozmikus Törvényt is, amely lehetővé teszi a számotokra, hogy visszatérjetek az Atyához.

Engedjétek, hogy a tudás átalakítson benneteket, és közelebb vezessen Istenhez az Ő Szeretetének felébresztése, az Ő Egységének megtapasztalása, az Ő Kegyelmének megélése és  az Ő Céljának megnyilvánulása által.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Eljött az idő, hogy felkészítsük a szíveket a szellemi, belső és emberi szintézis megtapasztalására.

Ebben a ciklusban sok megmagyarázatlan emlék fog felszínre törni a tudatból, mint a gyógyulás útja.

Ez az a ciklus, amelyben a szeretet már elkezdett teret nyerni a lényekben, és már képesek vagytok arra, hogy odaálljatok az elé, amit meg kell gyógyítani és meg kell bocsátani, és azt választjátok, hogy ezt szeretet által teszitek.

Ezen a belső gyógyuláson keresztül legyőzitek a félelmeiteket, és utat engedtek Isten Szeretetének a szívetekben; annak a Szeretetnek, amelynek növekednie és terjeszkednie kell, majd megújulnia és megsokszorozódnia.

Engedjétek hát, gyermekek, hogy a kinyilatkoztatások e ciklusában szintézis jöjjön létre bennetek. Hagyjátok, hogy az, ami megtörtént, és ami elősegítette a tudatotok növekedését, amely nem olyan, mint a kő, amely lezárja az utatokat, hanem mint egy alap, ami felemeli a szellemeteket, elfoglalja az őt megillető helyet a szívetekben.

Az emberiség utolsó, végleges ciklusa csak a nagy szeretet által áthatott szíveket fogja keresni, amelyekben nincs helye sötétségnek, félelemnek vagy kétségnek.

Engedjétek, hogy a szintézis végbemenjen bennetek. Legyetek hálásak azért, ami elmúlt, hagyjátok, hogy a jelen átalakítson, és a jövő csak az Isteni Elmében maradjon.

Legyen a szellemi kincsetek Isten Akaratának a beteljesülése. És ha nem találjátok meg Isten Akaratát, csak szolgáljatok, szeressetek, napról napra egyre jobban, és rá fogtok jönni, hogy Isten Terve egyszerű módon épül fel.

Engedelmeskedjetek, és tudni fogjátok, hogy szellemetek kifejezi magát, amikor személyiségetek formálódik. Nem lesz nagyobb belső szabadság, mint amit az engedelmesség, a szolgálat, az alázat és a szeretet által nyerhettek el.

Ezért legyetek szabadok, hogy ez az új ciklus késznek találjon benneteket arra, hogy Isten lakóhelye legyetek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

A sivatagban járni és hagyni, hogy Isten ereje legyőzzön benneteket, nem jelenti azt, hogy közömbösek vagytok az élet vagy embertársaitok  iránt. A sivatag elvezet benneteket Isten megismeréséhez, hogy képesek legyetek arra, hogy az összes teremtményt és az összes életformát megtaláljátok a Teremtőben.

A sivatag egy találkozás.

A szívek megtapasztalják a Találkozást az üresség, a szárazság és a magány átvészelése után; a sivatag első szakaszának meghaladása után, a szív megtisztítása és átadása után Istennek, aki a tiszta víz egyetlen és végső Forrása. Istenben fedezitek fel az igazságot, a tisztaságot és magát az Életet, amely magában hordozza  az összes teremtményt.

A sivatag egy módja annak, hogy valóban találkozzatok a felebarátototokkal. Ha megismeritek magatokat, ha elhagyjátok a látszatot, a mankókat, a láncokat, akkor ti is elkezdtek tiszta szemmel látni. Miután átkeltek a sivatagon és megtaláljátok Istent, képesek lesztek Őt mindenben és mindenkiben észrevenni, és felfedezni az emberiség lényegében megnyilatkozó Szeretetét.

Amikor egy szív szárazságban él, az nem azért van, mert egyszerűen csak átkel a sivatagon, hanem azért, mert belépett a sivatagba. De szüksége van arra, hogy benne járjon, hogy hagyja magát átalakítani általa, hogy megélje az ürességet és a Találkozást is.

A sivatag szakaszokból, felfedezésekből, mély és belső megtapasztalásokból áll, amelyeket ma kell megérteni. Ha szívetek szárazságot, ürességet, kísértést, magányt érez, menjetek mélyebbre abban, amit tapasztaltok, és jussatok el az átadáshoz, a hit kinyilatkoztatásához.

Engedjétek el a mankókat, a láncokat. Engedjétek el az emberi, sőt a szellemi támaszokat is, amelyek erények és képességek formájában nyilvánulnak meg, és engedjétek meg magatoknak, hogy semmik legyetek.

Menjetek a sivatagban egy hosszú úton, ami azt jelenti, hogy kiüresítitek magatokat.

Érezzétek, hogy a semmiben lebegtek, és ugyanakkor nagyon közel érzitek magatokat ahhoz, hogy megérintsétek Istent.

A sivataggal való találkozás az, ami megerősít benneteket, hogy megújítsátok Isten Szeretetét. Ha nincs sivatag, nincs Krisztusi Szeretet. De nem csak arról beszélek, hogy megérintitek a forró homokot a lábatokkal, és érzitek a szárazságát; arról beszélek, hogy tudjátok, hogy a sivatagban vagytok, elfogadjátok, beléptek, és teljes mértékben megélitek.

Ezért beszélek nektek a sivatagról, nem azért, hogy fellélegezhessetek, hanem hogy bátorságot adjak nektek. Bátorságot ahhoz, hogy semmik legyetek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József