Ezen a napon megáldom a Gyermekkirály Mária Központot, amely december 24-én, születésének évfordulójáról emlékezik meg.

El kell készítenetek egy jászolt az Úr számára, amely Krisztus születését szimbolizálja az egész emberiségben.

Kis gyermekeim és a tiszta odaadás által, amelyet Szívem felé sugároznak, mindannyiótokban elhelyezem ezt a magot, amely december 24-én fog felébredni.

Kedveseim, örömmel ünnepeljétek az Úr születését, és szemléljétek ezt a nagy pillanatot, amikor újra a Földre jön, hogy szellemileg megváltsa az összes szív tudatát.

Megáldalak benneteket.
 

Lucía de Jesús nővér:

Ma Szent József egészen fehérben jelent meg, fehér tunikában és fehér palástban. És először jött úgy, hogy legméltóságteljesebb Szíve ki volt tárva. Ez egy lüktető Szív volt, amelyet fehér liliomok vettek körül, és sok fényt sugárzott mindannyiunk felé.

Miközben beszélt és Szívén keresztül továbbította az Üzenetét, az általa sugárzott Fényen keresztül, Krisztus születésének képei kezdtek megjelenni. Elmagyarázta nekünk, hogy Ő mindannyiunkban letétbe helyezi ezt a belső emléket, hogy Ő ezt az eseményt valósággá változtassa mindannyiunk szívében.

Amikor elhívta a Gyermekkirály Mária Központ nővéreit, azt mondta, hogy különleges feladatuk lesz ebben a Mária Központban, különösen most, Karácsonykor. A Gyermekkirály őrzőinek nevezte őket. Amikor mindegyiküket megáldotta, Szívéből liliomok törtek elő, és megjelentek a nővérek füle fölött. Ezek a liliomok elérték a Gyermekkirály egész Mária Központját.

Szent József mindenütt jelenlétével megmutatta, hogy ezen a napon is ott volt. Kezében egy fehér liliomból készült koronát tartott, amelyet Pama fejére helyezett.
 

Lucía de Jesús nővér felolvassa a 2013. december 19-i havi üzenetet.

Elías del Sagrado Corazón testvér:

Szeretnénk megosztani a testvérekkel egy olyan élményt, amelyet Szent József arra kért, hogy adjuk tovább mindenkinek.

Mindazt, amit Lucía nővér látott, én is láttam úgy, ahogyan ő elmondta.

Amikor Szent József jelen volt, nagyon erőteljesen közeledett hozzánk. Csendben álltunk, és figyelemmel kísértük ezt a nagy pillanatot. Aztán felénk fordította tekintetét, és azt mondta: „Látni fogtok Rajtam keresztül valamit, amit meg akarok mutatni és ki akarok nyilatkoztatni nektek”.

Szent József kitárta a karját, ahogyan Isteni Anyánk is, és elkezdte ránk vetíteni Tiszta Szívének Fényét.

Egy pillanat múlva kinyílt mögötte egy ajtó, és mi tudatosan a Szent Család történetének egy pillanatába kerültünk.

A történetben, amelyet megmutatott nekünk, különböző események zajlottak, és Ő csendben figyelemmel kísért minket, és apránként láttatta velünk azokat.

A jelenet azzal kezdődött, hogy a Szent Család Egyiptomba ment menedéket keresni. Abban a pillanatban egy oázis és sok pálmafa jelenete jelent meg, egy sor pálmafa, és ezek közepén haladt el a Szent Család. Ez egy sivatag volt, és amikor a Szent Család elhaladt, a pálmafák tisztelettel meghajoltak, és az egész növényvilág tisztelettel meghajolt.

Egy bizonyos ponton a Szent Család megállt ebben az oázisban, egy víztükör előtt; és a Gyermek Jézus, aki körülbelül három vagy négy éves lehetett, ebben a víztükörben ült, és egy kicsit hűsítette magát; eközben Mária ennek a víztükörnek a partján ült, Szent József pedig a tó másik oldalán, és egy tömlőbe vizet gyűjtött.

Abban a pillanatban Hárman összegyűltek, és valami isteni dolog történt: az Ég megnyílt, és egy fehér Fény szállt le Rájuk. Megmutatták Három Szent Szívüket, amelyek elkezdtek összeolvadni. Aztán egy háromszöget vetítettek hármójuk közé, egy arany háromszöget, amely összekötötte őket, Szívtől Szívig.

Abban a pillanatban, a jelenés során Szent József azt mondta, hogy ez volt az első eset, amikor az emberiség megmenekült, megélte a megváltás első lépését az által a Tisztaság által, amelyet Jézus gyermekként sugárzott.

Egy másik alkalommal, amikor Egyiptomba érkeztek, a Szent Családtól jobbra és balra sok más isten képe jelent meg, és elkezdett lezuhanni.

Az összes egyiptomi, aki akkoriban megjelent, szembesült a Szent Családdal, keresztezték az utat, amelyen ők jártak, és éppen a Szent Család átvonulása által Szent József megmutatta, hogy ezek a testvérek is meggyógyultak. Egyesek fizikailag, mások szellemileg voltak betegek.

A Szent Család azonban csendben érkezett Egyiptomba.

Egy másik pillanatban Szent József megmutatta nekünk Mária látogatásának jelenetét, amikor Mária meglátogatta Erzsébetet. Ez a pillanat nagyon erőteljes volt, mert a két nővérből, akik felismerték egymást, előtört a Szentlélek. Szent József megmutatta nekünk, hogy Mária és Erzsébet várandóssága valami magasztos, valami isteni dolog volt, Isten nem csak Máriában testesült meg.

Egy pillanat múlva Szent József megmutatta, hogy amikor Jézus még nagyon kicsi volt, János pedig valamivel idősebb volt, mint Jézus, nagyon erős volt az egyszerűség, amit ők sugároztak, de az Atya Jelenlétét is sugározták.

Egy másik alkalommal, amelyet Szent József mutatott meg nekünk, és amelyről azt mondta, hogy egy újabb lépés, amelyet az emberiség a megváltásban megtapasztalt, az volt, amikor Jézus prédikált a templomban. Abban a pillanatban a szavak, amelyeket Jézus kimondott, átalakító hatással voltak mindazokra, akik hallgatták Krisztust. És Szent József azt mondta, hogy bár tizenkét éves volt, már akkor is képes volt kinyilvánítani Isten Akaratát, és az összes lény gyorsan átalakult. Szent József így szólt: „Ez volt az első alkalom a történelemben, hogy a testté lett Isten Jézus Jelenlétén keresztül ki tudta mondani az Élet Igéjét”.

Szent József más jeleneteket is mutatott nekünk, és az utolsó, ami megmaradt bennünk, az volt, amikor Jézus már felnőtt volt. Azt mondta, hogy ez a jelenet arra az időre vonatkozik, mielőtt Jézus megkezdte volna nyilvános életét. Szent József már felnőtt férfi volt, fehér hajjal és fehér szakállal.

Abban a jelenetben Jézussal és Máriával együtt volt, meghatározó pillanatot éltek át. Szent József nagyon fáradt volt, de ugyanakkor nagyon szeretetteljes, és támogatta azt a munkát, amelyet Jézus fog végezni. Tekintetükkel és csenddel kommunikáltak. Az élmény egyetlen pontján sem beszéltek egymáshoz fizikailag, hanem mély érzéseken keresztül. Ez egy nagyon erős tisztaságot tükrözött minden egyes eseményben, egy olyan tisztaságot, amelynek nem lehetett ellenállni, amely túl volt az ellenőrző képességünkön. Abban a pillanatban Szent József figyelte Krisztust, aki éppen megkezdte a feladatát. Szent József elbúcsúzott Máriától és Jézustól.

Szent József azt is hozzáadta ehhez a jelenethez,  hogy pátriárkaként, Isten Küldöttjeként testet tudott ölteni.

Aztán újra kivetítette ránk Tiszta Szívét, és egy sokkal magasabb rendű és nagyon erős energiát éreztünk a szívünkben, mintha szétszakítaná a belső világunkat. Azt mondta: „Tiszta Szívem felajánlása által fel tudom oldani fájdalmaitokat”