Egy lélek, amely az Istennek való átadás útján halad, egy nap, miközben átélte a belső döntés egy mély pillanatát és megkísértették a világ erői, arra gondolt, hogy mindent elhagy, és beleveti magát az élet örömeibe és illúzióiba. Ez a lélek kísértésbe esett, mert azt gondolta és érezte, hogy az önátadás értelmetlen, hogy az élet fejlődése szempontjából lényegtelen, és hogy annyi erőfeszítés ellenére sem sikerül növekednie – ezért jobb lenne elhagyni ezt az utat, és belevetni magát a világba.

Miközben belsőleg azt tervezte, hogy elhagyja a szellemi utat, úgy érezte, hogy nem tudja megtenni, és hogy valami Istenhez köti őt. Félelmet és felháborodást érezve kezdte kérdezgetni az Urat, mondván: "Mondd, Uram, miért kötsz engem a Szívedhez? Miben különbözöm Tőled, ha mindig ugyanaz a láthatatlan és tökéletlen lélek vagyok a Te teremtésed végtelenségében? Miért nem engeded meg nekem, Istenem, hogy elhagyjam ezt az utat, és a világba vetve magam megtanuljam, hogy más utakon is megtaláljalak Téged úgy, mint ezen az úton?”

És mosollyal az arcán, megmutatva mennyei könyörületességét, az Úr így válaszolt: "Dönthet-e egy szerv magától úgy, hogy kimegy és a testen kívül él? Bármennyire is szeretne függetlenné válni a testen belül, és ez betegségeket és egyensúlyhiányt okoz, ez a szerv nem mehet ki magától. És ha egy nap, annyi betegség után, kivennék abból a testből, gondolod, kis lélek, hogy túlélné?

Ilyenek azok a lelkek, akik elkötelezték magukat Nekem. Minden általam teremtett lélek az Én Misztikus és Végtelen Testem sejtje, de azok, akik elkötelezték magukat Nekem, olyan szervek Bennem, amelyeknek alapvető szerepük van az élet fejlődésében, és bár nem érzékelik, de részei egy végtelen Munkának, amely nem kezdődik és nem is ér véget ebben a világban. Mivel ez így van, szeretett lélek, nem Én vagyok az, aki Szívemhez kötlek, és nem engedem, hogy más utakat kövess, hanem saját életed és a Velem való egyesülésed állapota az, ami miatt úgy érzed, hogy minden kísértés ellenére nem tudsz más utat választani.

De ez a pillanat számodra nem alkalmas a legtisztább gondolatod kifejezésére. A vakság és tudatlanság időszakán mész keresztül, amikor felhők borítják az arcodat és a szívedet, és nem látod vagy érzed az igazságot. Ahhoz, hogy ez az igazság feltáruljon előtted, ne fordulj el Szeretetemtől, és ne hagyd abba, hogy azért kiálts, hogy könyörüljek rajtad. Annak ellenére, hogy a sivatagban vagy, erőt adok neked a kitartáshoz. És még a belső szárazságban is érezni fogod, hogy Forrásom újra felszínre tör benned a mélység mélyén. A zűrzavaros időkben se hagyd abba a keresésemet, és Én békét adok neked."

Gyermekeim, ebben az Istennel folytatott párbeszédben találjanak erőt a mai elvakult lelkek, hogy keressék a Fényt és hogy Irgalomért kiáltsanak.

Áldásom van erre. 

Legtisztább Szent József

Az angyalokkal és arkangyalokkal együtt állok Krisztus Keresztjének a lábánál, összegyűjtve az emberiség és az egész teremtés megváltásáért kiontott Vért és Vizet.

Az Irgalmasság forrása az összes lélekhez áramlik, kimeríthetetlen és kifürkészhetetlen, egy titok, amelynek nincs vége, amelyet Krisztus Vére és Vize őriz.

Ez a Vér már kiáradt a világra, minden teremtmény vérére és életére, és átalakította a genetikájukat és a szívüket Krisztus hasonlatosságára.

Krisztus Vére már kiáradt a világra és az összes lényre, nem csak azért, hogy megváltson, hanem azért is, hogy átalakítsa és helyreállítsa az életet.

Az emberiség végre megismeri és átéli Isten Gondolatát, hogy mit jelent érezni és megtapasztalni az Élő Krisztust.

Krisztus Vére leszáll a Földre, és átalakítja a vért és az életet. Kínszenvedése élő Eucharisztiává vált az egész bolygó számára, és önátadása már nem csak Izrael törzseit váltja meg, hanem az összes teremtményt, az összes életformát, az összes lényeget.

Krisztus áldozata szellemi és sejtközösséggé válik, és isteni csodaként és szellemi Kegyelemként Krisztus Vére megérinti és átitatja a lelkeket, mint a búzát és a szőlőt az oltáron.

Az emberiség Krisztus Oltára lesz a bolygónak ebben az időszakában, és mindazok, akik az Ő fájdalmas Kínszenvedésének nevében imádkoznak, élő Eucharisztia lesznek Krisztussal egységben.

Ez a földre kiterjesztett papság ajándéka.

Ez az Isteni Kegyelem és Irgalom csodája, amely megérinti az összes teremtményt.

Elmélkedjetek az Ő Kínszenvedésén és váltsátok meg szíveteket. Éljetek egységben Krisztussal.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József