Ma azért imádkozom, hogy Mária Szeplőtelen Szíve oltalmába vegye az elveszett lelkeket, azokat, akik nem találják életük értelmét, azokat, akik zavarban vannak és nem tudják létük okát, azokat, akik nem ismerik Isten Szeretetét és Kegyelmét. 

Ma azért imádkozom, hogy Mária Szeplőtelen Szíve befogadja a törékeny lelkeket, azokat, akik küzdenek, hogy hűségesek legyenek, de engednek a világ kísértéseinek, azokat, akik elvesznek a bűnökben, azokat, akik engednek a káosznak és a gonosznak. 

Azért imádkozom, hogy a segítségért kiáltó lelkek lássák az örök Szűz Anya Karját, amint a világ felé nyújtja. Hogy fogjátok el a Kezemet, amely szilárd és finom, amely az igazságosság törvénye előtt átszeli a világegyetemeket és a Mennyet, hogy kiárassza az Irgalmasságát a világra.

Azért imádkozom, hogy megismerjétek Mária Szeplőtelen Szívét, hogy a lelkek tisztelni tudják egy olyan Anya Szeretetét, aki megállítja Isten Törvényeit és Haragját, és a legelvesztettebb gyermekeiért kiált. 

Gyermekeim, azért imádkozom az átmenet és a döntések idején, hogy a lelkek megértsék, hogy Szűz Mária Szeretete meghaladja az összes  emberi felfogást. Ő kézen fogja még a legelvesztettebb lelkeket is, és elvezeti őket a Fiúhoz, aki elvezeti őket Istenhez.

Tudjátok meg, hogyan imádkozzatok a Legszentebb Máriával, nemcsak a békéért, hanem a megbocsátásért, a reményért, a legbűnösebb lelkek üdvösségéért is, mert Ő az, gyermekeim, aki az Elsőszülötthöz kiált, hogy fordítsa figyelmét a vízre, amelyet borrá kell változtatni. Ő az, aki támogatja gyermekei keresztjét, aki a fájdalmon túl is kitart, aki fennáll. Ő az, aki megtanít benneteket arra, hogy csendben szolgáljatok, hogy kinyilvánítsátok és állandósítsátok Isten Tervét, még akkor is, amikor Isten látszólag nincs jelen. Ő tanít benneteket arra, hogy minden körülmények között az Atyában legyetek, hogy Isten Országának a kapujává tegyétek az életeteket.

Azért imádkozom, hogy ma ne csak tiszteljétek a Mária Szeplőtelen Szívével való egyesülést, hanem hogy mindenekelőtt tapasztaljátok meg.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Egy szomorúságban és keserűségben élő lélek megkérdezte az Urat, hogy mi értelme van a létezésének. Mivel tudta, hogy minden teremtmény a Szeretet kifejezésére teremtetett, és távol érezte magát attól, hogy ezt a Szeretetet megismerje és kifejezze, nem találta saját létezésének okát.

Ura Könyörületes Szemekkel nézett erre a lélekre, és egy kérdéssel válaszolt neki: "Úgy érzed, hogy nem tudod kifejezni Szeretetemet, és keserűségben és szomorúságban elmerülve élsz, de keresed-e Szívemet minden nap? Kéred-e Kegyelmemet, és törekszel-e belsőd szárazságában arra, hogy legyőzd keserűségedet, és elérd a számodra szóló Gondolatomat?"

A szenvedő és kissé elégedetlen lélek azt válaszolta az Úrnak, hogy nem keresi Őt, nem érzi Őt, csak éppen el van merülve a gyengeségeiben és a keserűségében.

Ekkor az Úr így szólt hozzá: "Te egy szeretett lélek vagy, és Én annyira szeretlek téged, amennyire te szerethetsz Engem és mindent. Azonban mióta megteremtettelek, kedves lélek, eltávolodtál az utamtól, és olyan sok ruhával és fátyollal borítottad be magad, hogy már nem tudod felismerni, ki vagy te és ki vagyok Én. Ahhoz azonban, hogy megmutathassam neked valódi arcodat, kérned kell Engem, felül kell múlnod a keserűségedet és a gyengeségeidet, a  szárazságodat és a szomorúságodat, a vágyaidat és a céljaidat, és mindazt, amiről úgy gondolkozol, hogy hogyan nyilvánulok meg az  életedben, hogyan tárulok fel előtted, és hogyan érezhetsz Engem.

Engedd, hogy cselekedjek a szívedben, és ehhez csak mondj igent Nekem, minden nap, alázattal és kitartással. Létezésed célja, hogy megtapasztald és megújítsd Szeretetemet, de ehhez a megváltás és az alázat, a lemondás és az önátadás, az önmagad legyőzése és az önátadás útja vezet, amelyben elveszíted önmagad és megtalálsz Engem, hogy csak így tudd meg, mit jelent az, hogy kifejezd és megújítsd a Szeretetemet.

Akkor kezdődik a csodám az életedben, amikor igent mondasz Nekem, de ez állandó és örökkévaló, és sokszor nem fogod észrevenni, hogy Szeretetem a szíveden keresztül munkálkodik; de mindenekelőtt bíznod kell Bennem."

Ma azért mondom el nektek ezt a rövid és mély történetet, mert a világ lelkei nem találják meg saját létezésük értelmét, de nem is keresik azt, Aki feltárhatja ezt előttük.

Nem a világban vagy az emberi célokban fogjátok megtalálni a beteljesülést és a kiteljesedést. Ahhoz, hogy megszabaduljatok a szeretetlen élet ürességétől és keserűségétől, Istent kell keresnetek, gyermekeim, és Benne a válaszokat a legmélyebb kérdéseitekre.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Amikor egy lélek elkötelezi magát Isten mellett, Ő türelmesen vezeti a lelkét az önátadás útján.

Először is arra ösztönzi, hogy változtassa meg az életét, hogy az útját arra az útra terelje, amely az Ő Szívéhez vezet, és nem a világhoz. Apránként olyan lehetőségeket, jeleket, találkozásokat helyez útjára, amelyek arra inspirálják, hogy új lépéseket tegyen Isten Szíve felé.

Ahogy ez a lélek megismeri Isten Szeretetét és bízik benne, a Teremtő új dolgokat kezd kérni tőle, új önátadást, új lemondásokat, amíg el nem éri a lélek számára a végső pontot, amikor az Úr nagyobb lemondást, az élet teljes átalakulását kéri tőle.

Amikor a lélek beleveti magát az önátadás ismeretlen mélységébe, felfedezi, hogy Isten Kezébe, a Szeretet kimeríthetetlen Forrásába esett, amely a lemondást megtanuló és az élő önátadás kockázatát vállaló lélek mélyén rejtőzött.

Az Isten Szeretetétől ihletett lélek ezen az úton is sok ajánlatot tesz, mindent az Ő Kezébe helyez, de azt ajánlja fel, amit ismer, amit már átadott, amikor a mélységbe ugrott. Ekkor az Úr ajtót nyit tudatának mélyén, és rámutat arra, hogy hol van az, amit át kell alakítani.

Egy új, ismeretlen szakadék tárul elénk. A lélek szembesül tudatának olyan aspektusaival, amelyek olyanok voltak, mint rejtett kincsek: képességei, vonzereje, önbizalma, legrejtettebb hiúságai.

És bármennyire is folytatja az élete Istennek való felajánlását, Teremtője mindig mélyebben keresi lénye mélyén az önátadás fókuszát, azt, amit ki kell üríteni a szívéből. És néha ez fáj, és a lélek szenved, de tudja, hogy minden hely, ami kiürül a szívéből, a tudatából, lényének rejtett teréből, az az, amit Isten Szívének, az Ő Szeretetének, az Ő Lelkének adományoz, hogy ott legyen édes, tiszta és kész lakhelye.

Gyermekek, az önátadás útja örökkévaló, mélységes, az ürességhez vezető út, ugyanakkor az egésszel való egységhez vezető út.

Ezért soha se gondoljátok, hogy mindent feladtatok, hanem mindig engedjétek, hogy Isten mélyebbre hatoljon. És bármennyi fájdalmat is okoz néha, legyetek a tudatában annak, hogy a fájdalom emberi, és hogy a bennetek lévő Isteni Jelenlét majd helyrehozza.

Ma és minden pillanatban felajánlom az Atyának mindazt, ami vagyok, ami Bennem van, és mindazt, amit teszek, élek, tapasztalok, gondolok és beszélek a világnak, mert a megadás örök.

Arra hívlak benneteket, hogy kövessétek ezeket a lépéseket, és minden nap mélyítsétek el az Istennel való egységeteket. 

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Amikor egy lény Isten Szeretetével szeret, emberileg és szellemileg növekszik, mert ez a Szeretet arra készteti, hogy önmagát adja, hogy egyre jobban átadja magát, hogy eljusson saját tudata ismeretlen tereibe, ahová a szeretet korábban nem jutott el, és ott megnyissa az ajtókat Isten felé.

Az a lény, aki Teremtő Atyja Szeretetével szeret, nem fél attól, hogy átadja magát Neki, nem fél attól, hogy meghaljon önmagának és gyermeki mivoltának, nem fél attól, hogy elhagyja a kamaszkor hamis szabadságát és önérvényesítését, hogy felnőttként Teremtője szolgájává váljon. 

Isten Szeretete közelebb hozza a teremtményeket az Igazsághoz, és e Szeretet előtt nincs ereje semminek sem, amely a világból jön, minden elveszti az értelmét, az értékét, a súlyát a szívekben, mert felfedezitek a Végtelent.

Az a lény, aki Isten Szeretetével szeret, csak arra törekszik, hogy az Ő országát építse és hogy megismertesse a Teremtő Szeretetét. Megtanul az Ő csodáiból élni, hitet ébreszt önmagában, megnyitja tudatát az Isteni Bölcsesség előtt, átjárják a Szentlélek ajándékai, mert minden nap kevésbé törekszik önmagára és többet Istenre, kiüríti önmagát és helyet ad az Atyának, és így növekszik emberileg és szellemileg.

Törekedjetek arra, gyermekek, hogy megéljétek ezt a Szeretetet, hogy megtaláljátok ezt az Igazságot, és hogy emberileg és szellemileg növekedjetek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Ciklusról ciklusra éld át újra Krisztus elhívását magadban.

Gyermekem, szemléld életed, történelmed és odaadásod tengerét, és e tenger partján találd meg Urad Tekintetét, aki keresi a szemedet.

Félelem nélkül térj vissza a Megváltód irányába, és engedd, hogy valami újat kérjen tőled, egy mélyebb önátadást, egy tökéletesebb önátadást.

Hagyd Lábánál vágyaid és törekvéseid hálóját, mindazt, amit az élet tengerén üldöztél, amit megpróbáltál meghódítani, még akkor is, ha az valami szellemi dolog volt, vagy még akkor is, ha az Krisztusért volt.

Hallgasd Urad Hangját, amely arra hív, hogy lépj be jobban az Ő Szívébe. Menj vele teljesen kiüresítve magadat, hogy beteljesítsd terveit. Járd be a sivatagokat, hogy meggyógyítsd a saját szívedet, és így gyógyíts, hogy mélyen szeress, és így átadd Isten Szeretetét a lelkeknek.

Soha se gondold, hogy elég csak egy napra odaadni életedet Krisztusnak, hanem add át magad minden nap, gyermekem. Hallgasd az Ő Hangját minden pillanatban. Nyisd meg magadban az utat, hogy Krisztus elérje lényed legrejtettebb helyeit.

Minden nap beszélek az önmegadásról és az önátadásról. Ismerd fel, hogy ezek ennek az időszaknak a kulcsai, ezek azok az alapok, amelyeken biztonságban lesz a lelked Istenben és az Ő Akaratában. Ez az, amire Ő hív, hogy megéld ebben a pillanatban, mert így fogsz növekedni, így fogod beteljesíteni a Teremtő terveit az életeddel kapcsolatban.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Néha úgy tűnik, hogy annak ellenére, hogy  haladsz, szellemed eltávolodik Istentől.

Néha úgy érzed, hogy küzdesz és megtörsz, és a szíved visszahőköl a szeretettől.

Gyermekem, ma azért jöttem, hogy elmondjam neked, hogy az emberi állapot sok mély réteggel rendelkezik, amit felül kell múlnod, egyre mélyebben a lényedben. Ez egy hosszú, sok szakaszból álló út, amelyen a szívednek érnie kell, de meg kell engednie, hogy Isten Szeretete lángra lobbantsa.

Minden egyes felajánlásod, minden egyes átadásod új teret nyit benned a gyógyulás, a felszabadulás, a felülemelkedés számára. Ezek a belső várad előszobái, azok, amelyek őrzik lényedet és annak titkait.

Éld át az átadás minden egyes szakaszát, elmélyítve az Istennel való egyesülésedet. Lelked legyen barátod, testvéred, társad, Krisztus menyasszonya, míg egy napon beleolvad az Úrba, és az Ő  Szeretete határtalan benned.

Haladj, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy soha nem fogsz odaérni.

Légy a tudatában annak, hogy ez egy belső út, mind befelé, mind a végtelenbe, és ne állítsd meg a lépteidet.

Szögezd a tekinteted arra, Aki hív téged. És tartsa fenn az előtted lévő Szív az összes akadályt, ellenállást, az eltávolított rétegek fájdalmát, a leomlott falak bánatát, az önátadásod horizontján, a kezdetedben és a végedben. Így fogsz növekedni lélekben, de szeretetben is.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Gyermekek, a nagyböjt annak az ideje, hogy újra megismerjétek Krisztust, hogy új szemmel ismerjétek fel Őt, egy fátyol és félelmek nélküli szemmel, hogy tudjátok, ki Ő, és kik vagytok Előtte, mire vagytok hivatottak, hogy mit éljetek meg Isten Fia előtt állva.

Sokan vannak, akik Krisztus mellett járnak, esznek a Testéből, isznak a Véréből, részesülnek csodáiban és hallják Szavait; de kevesen vannak, akik fátyol nélkül a szemük előtt néznek az Úrra, falak nélkül a szívük előtt, és tudják, hogy ki Ő, és felfedezik önmagukat is Előtte.

A nagyböjt ez az idő, mert ebben az időben mondja nektek az Úr: "Én Vagyok az, aki Vagyok, Én vagyok az, aki Van; Istennel egy, maga az Emberré és Szellemmé lett Isten".

És ahogy halljátok Isten Fiának e kinyilatkoztatását, megnyílik a szemetek, hogy ne csak Őt, hanem saját magatokat is felismerjétek.

A nagyböjt ama döntés ideje, hogy keresitek-e Krisztust és megélitek-e Jelenlétének kinyilatkoztatását, hogy elárasszanak-e benneteket a titkai és átalakítson-e benneteket a Szeretete; vagy pedig, gyermekek, látni fogjátok Őt elhaladni és csodákat tenni, látni fogjátok, hogy a szívek átalakulnak, amint Őt hallgatják, de mégis vakok és süketek maradtok Előtte.

Válasszátok az életet, az életet Krisztusban, az életet az Igazságban, az életet a saját magatoktól  való megszabadulásban. Válasszátok a por elhalványulását.

Ne ragaszkodjatok önmagatokhoz, erényeitekhez és képességeitekhez, meggyőződésetekhez és tudásotokhoz, elmétekhez és hitetekhez. Ragaszkodjatok Krisztushoz, Mennyei Igazságához, Jelenlétéhez, Életéhez.

Az a nagyböjt értelme, hogy felkészüljetek és döntsétek el, hogy Krisztusban maradtok-e.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Miközben bejárjátok a szent helyeket, tartsátok szívetekben az egész emberiséget, az egész életet.

Érezzétek, hogy minden, amit kaptok, mint belső impulzus, eljut minden lényhez a Földön és azon túl is.

Érezzétek a szellemi egységet, amely azok szívében jön létre, akik tudják, hogy mindaz, amit kapnak, nem önmagukért van, hanem azért, hogy Isten Terve beteljesedjen az összes gyermekében és ebben a világban.

A dimenziók egyesítésén és a Mennyei Atya Szívének elérésén túl, az emberi lényeknek, gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy belsőleg megosszák mindazokat az evolúciós tanulságokat, amelyeket megélnek, valamint az összes fénykódot, amelyet kapnak, hogy lépteiket Isten Szeretetének irányába tegyék.

Így áradt ki Uratok Szívéből az a Szeretet, amelyet elért a Kereszten, és mindaz, amit elért, eljutott minden lényhez ezen a bolygón és messze azon túl.

Az az egyik ajándék, amelyet önfeláldozása által tanított nektek, hogy nemcsak önmagát adja, hanem minden kapott és elért Kegyelmet. Azt az ajándékot, hogy minden teremtménnyel egyesültnek érezzétek magatokat, és tudjátok, hogy minden, amit átéltek, mindenért és minden lényért történik ezen a bolygón.

Nézzetek a felebarátotokra, még ha idegen is, és legyetek a tudatában annak, hogy ő is Isten része, és hogy azért van itt, hogy valamit hozzátegyen, hogy tanuljon, hogy megváltson valamit, és hogy elérje ugyanazt a szeretetet, amelyet - Kegyelem és Irgalom által - minden nap megkaptok.

Minél inkább hagyjátok, hogy a kapott ajándékok hatással legyenek rátok, és minél tudatosabban éltek a szerint a Kegyelem szerint, amelyet az emberiség szolgálatára kaptok, annál inkább fognak a világba áramlani ezek az ajándékok, gyermekeim.

Ne feledjétek, hogy az ember egy nagy rejtély. Olyan rejtély, amely a megtapasztalás és az élet által tárul fel, azáltal, hogy megkockáztatjuk, hogy egyre mélyebben szeretünk és szolgálunk.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

A sivatagban járni és hagyni, hogy Isten ereje legyőzzön benneteket, nem jelenti azt, hogy közömbösek vagytok az élet vagy embertársaitok  iránt. A sivatag elvezet benneteket Isten megismeréséhez, hogy képesek legyetek arra, hogy az összes teremtményt és az összes életformát megtaláljátok a Teremtőben.

A sivatag egy találkozás.

A szívek megtapasztalják a Találkozást az üresség, a szárazság és a magány átvészelése után; a sivatag első szakaszának meghaladása után, a szív megtisztítása és átadása után Istennek, aki a tiszta víz egyetlen és végső Forrása. Istenben fedezitek fel az igazságot, a tisztaságot és magát az Életet, amely magában hordozza  az összes teremtményt.

A sivatag egy módja annak, hogy valóban találkozzatok a felebarátototokkal. Ha megismeritek magatokat, ha elhagyjátok a látszatot, a mankókat, a láncokat, akkor ti is elkezdtek tiszta szemmel látni. Miután átkeltek a sivatagon és megtaláljátok Istent, képesek lesztek Őt mindenben és mindenkiben észrevenni, és felfedezni az emberiség lényegében megnyilatkozó Szeretetét.

Amikor egy szív szárazságban él, az nem azért van, mert egyszerűen csak átkel a sivatagon, hanem azért, mert belépett a sivatagba. De szüksége van arra, hogy benne járjon, hogy hagyja magát átalakítani általa, hogy megélje az ürességet és a Találkozást is.

A sivatag szakaszokból, felfedezésekből, mély és belső megtapasztalásokból áll, amelyeket ma kell megérteni. Ha szívetek szárazságot, ürességet, kísértést, magányt érez, menjetek mélyebbre abban, amit tapasztaltok, és jussatok el az átadáshoz, a hit kinyilatkoztatásához.

Engedjétek el a mankókat, a láncokat. Engedjétek el az emberi, sőt a szellemi támaszokat is, amelyek erények és képességek formájában nyilvánulnak meg, és engedjétek meg magatoknak, hogy semmik legyetek.

Menjetek a sivatagban egy hosszú úton, ami azt jelenti, hogy kiüresítitek magatokat.

Érezzétek, hogy a semmiben lebegtek, és ugyanakkor nagyon közel érzitek magatokat ahhoz, hogy megérintsétek Istent.

A sivataggal való találkozás az, ami megerősít benneteket, hogy megújítsátok Isten Szeretetét. Ha nincs sivatag, nincs Krisztusi Szeretet. De nem csak arról beszélek, hogy megérintitek a forró homokot a lábatokkal, és érzitek a szárazságát; arról beszélek, hogy tudjátok, hogy a sivatagban vagytok, elfogadjátok, beléptek, és teljes mértékben megélitek.

Ezért beszélek nektek a sivatagról, nem azért, hogy fellélegezhessetek, hanem hogy bátorságot adjak nektek. Bátorságot ahhoz, hogy semmik legyetek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József