Szánj időt naponta arra, hogy meditálj arról, hogy ki is vagy valójában, és gondolj arra, hogy ezt az életet megelőzően volt egy Nagyobb Élet, amelyből származik az összes létforma célja és értelme.
Meditálj a Teremtésen és Isten irántad érzett mélységes Szeretetén, amikor minden egyes teremtményére gondolt. Olyan nagy volt az élet iránti Szeretet, hogy az Ő Isteni Lényegéhez hasonló esszenciákat hozott létre, hogy úgy szeressenek, ahogyan Ő szeret, úgy szaporítsák az életet, ahogyan Ő szaporítja, és úgy teremtsék újra a Teremtést, ahogyan Ő teremti újjá és újítja meg minden egyes mennyei lélegzetvételekor.
Gyermekem, gondolj arra, hogy az anyagi káoszon túl létezik egy magasztos valóság, hogy a Paradicsom több, mint az örök béke mennyországa, ez az élet kezdete és vége, ahonnan a teremtmények elindulnak, és ahová vissza kell térniük a dimenziókon túli fejlődésük során elért összes ajándékkal.
Ne feledd, hogy ez a bolygó egy iskola, és hogy a nehézségek azért vannak, hogy leküzd azokat, ami arra késztet, hogy napról napra jobban szeress, egy nagyobb Szeretet által, ami egy bizonyos ponton a fejlődésed során feltárja előtted Isten Szeretetét.
Ne csak emberi szemmel nézd a világot, olyan szemmel, amelyet a tudatlanság állapota tart fogva, olyan szemmel, amely az életet fátylak mögül látja. Krisztus Szeretete széttépte a fátylakat, amelyek eltakarták arcodat. Ezért keresd ezt a Szeretetet. Keresd tudatodnak azt a pontját, amely képes arra, hogy teljesebb mértékben fogja fel az életet, és tedd oda a szívedet, eme idők nyomorúságos hullámaira, járj Uraddal együtt e vizekben, mert ez nem más, mint Isten Szele, amely fújja a világ káoszát, hogy eltávolítsa azt, ami rothadt, és mindent újjá tegyen.
Tudatod emelkedjen az atrocitások, a káosz és a gonoszság csatái fölé a földi színpadon, és légy híd e világ számára Isten Szíve felé.
Áldásomat adom erre.
Legtisztább Szent József
