Egy lélek, amely az Örökkévalóság és a Paradicsom megismerésére törekedett, és amely naponta keresett érdemeket, hogy kiérdemeljen egy helyet a Mennyországban, megkérdezte az Urat arról, hogy miként érdemelhetne ki egy helyet az Ő oldalán, mondván: "Uram, a földi élet, bár szent, túl kevés nekem. Lelkem szenvedélyesen vágyik arra, hogy Veled lehessen az Örökkévalóságod Paradicsomában. Mondd hát, kedves Istenem, hogyan maradhatok Melletted a Végtelenben?"

És az Úr mély szeretettel és bölcsességgel így válaszolt neki: "Kis lelkem, mi számodra a Paradicsom? Hogyan gondolod a szívedben, hogy az Én országomban van élet? Azért teremtettelek, hogy benned lakozzam; így akarom megértetni veled, hogy nem kell vágyakoznod a Mennyországba, hogy Mellettem legyél, hanem hogy felfedezz Engem magadban. Boldog és áldott az a lélek, amely tudja, hogyan találja meg Velem az egységet saját lényegében, az a lélek, amely nem önmagán kívül keresi, hanem belül, saját belső mélységeiben.

Olyan sok lélek van, aki azt mondja, hogy Velem akar lenni, de hányan vannak azok a lelkek, akik csendben megállnak, hogy megtaláljanak Engem a saját lényegükben?

Sokan vannak azok a lelkek, akik azt mondják, hogy jobban szeretik az Én Országomat, mint a világot, de hányan vannak azok, akik félreteszik a világ dolgait, akár csak egy pillanatra is, hogy saját szívükben keressék az Én Országomat, és megismerjék azt az Országot?

Sokan vannak azok a lelkek, akiknek vannak Ismereteik Rólam, akik ismerik Szavaimat és azt mondják, hogy szeretik azokat, de hányan vannak azok, akik, nem elégednek meg azzal, hogy oktatásban részesültek valamiről, hanem igyekeznek megismerni és megtapasztalni azt, amit megtanultak?

Kis lelkem, az Én Országom benned van, ahogyan Én is benned vagyok, és az út ahhoz, hogy megtalálj Engem, egyszerűen az, hogy igazán, őszintén és szeretetteljesen keresel Engem. Amikor egyszerűen megállsz, hogy megtalálj Engem magadban, látni fogod, hogy Titkaim nem a csillagokban rejtőzködnek. Paradicsomom nemcsak a Mennyben van, hanem benned is".

Gyermekeim, ez a párbeszéd ösztönözzön benneteket arra, hogy keressétek Istent önmagatokban, és ne csak megismerjétek, hanem minden nap meg is tapasztaljátok az Ő titkait.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Lépjetek be az idő nélküli időbe, az úgynevezett Valós Időbe, amely Isten Országának és Örökkévalóságának a közeledését jelenti.

Készítsétek fel szíveteket, imádkozzatok, mintha utoljára lenne, szolgáljatok, mintha utoljára lenne, adjatok és kérjetek bocsánatot, mintha utoljára lenne, éljetek testvériségben és szeretetben, mintha utoljára lenne.

Isten idejében a jelen az egyetlen megélhető tapasztalat. A jelenben gyógyul a múlt és épül a jövő. Éljetek ebben az Időben, amelyben nem várható, hogy máskor jobban cselekedjetek, jobban imádkozzatok, jobban szolgáljatok, jobban éljetek.

Meg kell gyógyítanotok az emberi tudatban a ciklusok kihagyásának és az egyetemes fordulópontok adta lehetőségek elhalasztásának vétkét.

Most eljött annak az ideje, hogy mindent jól tegyetek, a lélek és a szív teljességével, hogy a jelen cselekedeteivel építsétek az új életet, és hogy megtanuljatok bejutni a Valós Időbe, az örökkévalóságba, azáltal, hogy a jelenben éltek.

Azért mondom ezt nektek, mert ez az idő közeledik, és ebben az időben a ciklusok és azimpulzusok gyorsan fognak áthaladni az életeteken. Ahhoz, hogy befogadjátok és teljes mértékben megéljétek azokat, mindig teljes szívvel kell élnetek, és hogy valamiképpen megértsétek, minden pillanatot úgy kell megélnetek, mintha az lenne az utolsó.

Így, gyermekeim, éberek lesztek az érkező ciklusokra és a Világegyetem által küldött impulzusokra. Így méltók lesztek arra, hogy újjáépítsétek a Földet és kifejezzétek az új életet Isten Idejében, a Valós Időben.

Atyátok és barátotok,

Legtisztább Szent József