A felébredt emberi lény olyan, mint egy homokszem a tenger előtt.

Ahogy aludt, távol volt a víztől, és belső szárazságának vadonjában még az óceán létezését sem tudta elképzelni.

Egészen addig, amíg egy nap Isten Szellemének  Lehelete meg nem érinti a szívét, meg nem mozdítja az életét, és a tengerpart felé nem löki. Ott az a kis homokszem elkezdi megérteni az élet és a Teremtés mérhetetlenségét.

Megérti, hogy nem csak sivatag és szárazság létezik, hanem egy óceán is. Látja azt, érzi vizének hűvösét, de csak elképzeli, milyen lehet benne az élet.

Mígnem egy nap Isten Szellemének Lehelete ismét megmozdítja, löki és átalakítja az életét, közelebb viszi a vízhez.

Amikor Isten megmozgatja a teremtés tengerét, és Kegyelmet ad a kis homokszemeknek, egy hullám közeledik hozzájuk, és néhány pillanatra a kis szemek elmerülnek az óceán vizében.

Aki felülről látja az óceánt, az tudja, hogy az a homokszem csak Isten nagy impulzusának lágy habját ismeri, és hogy ennek a lendületnek a forrása egy hatalmas, élettel teli óceán.

De a homokszem, amely néhány pillanatra elmerül a vízben, azt hiszi, hogy már ismeri az óceánt, hogy tudja, milyen az élet benne, és hogy megérti, milyen a teremtés vizében elmerülni.

De egy homokszem csak akkor ismeri meg valóban az óceánt, gyermekek, amikor annak mélyére kerül; és miután megtapasztalta a benne lévő életet, az a homokszem feloldódik, és a végtelenben magává az óceánná válik. Ekkor lesz képes megismerni a Teremtés igazságát, mert része lesz annak.

Amíg ez a pillanat el nem jön, a homokszem hosszú utat jár be, amelyen megnyílik Isten Szelleme előtt; és Ő megmozdítja, és átalakítja az életét és legmélyebb struktúráit, lebontja bizonyosságait, és új igazságot mutat neki.

Az igazság mindig ugyanaz, de kiszélesedik, elmélyül és gazdagodik, amíg a tudat nemcsak megérteni tud valamit, hanem annak a részévé is válhat. Ezen a ponton már nem lesz szükség a megértésre, és minden beteljesedik.

Kis homokszemek a tenger előtt! Hagyjátok, hogy az isteni impulzusok hullámai egyre mélyebbre és mélyebbre vigyenek benneteket Isten Szívének óceánjába, és oldódjatok fel abban minden egyes új impulzus által, amíg el nem jön az a nap, amikor örökre beleolvadtok.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József 

Isten megerősíti azokat a szíveket, amelyek megpróbáltatásokon és kihívásokon, csatákon és nehézségeken keresztül válaszolnak az Ő hívására, amelyek formálják bennük az erőt és a hitet.

Így van ez, gyermekeim, hogy a sok kapott Kegyelemmel szemben a törvények egyensúlyba kerülnek, és azok, akik mindent megkapnak Teremtőjüktől, arra hívatottak, hogy mindent átadjanak Érte.

Isten nem akarja látni őket szenvedni, de engednie kell, hogy e világ törvényei beteljesedjenek, és arra kell vezetnie őket, hogy egyre jobban átadják az életüket.

A világ káoszával és a belső káosszal szemben keressétek a béke szellemét, és engedjétek meg, hogy tudatotok a konfliktus dimenzióin kívülre kerüljön, amelyek összezavarják az emberek elméjét.

A béke által képes lesz a szívetek arra, hogy az Isteni és Egyetemes Törvényekhez vonzódjon a sok zűrzavar és egyensúlytalanság idején, és hogy megtapasztalja Isten Szellemének bölcsességét és megkülönböztető képességét.

Ezért ne felejtsétek el megérteni, gyermekek, hogy a törvények teljesülnek, és minden bőséges Kegyelem áldozatokkal ellensúlyozódik.

De ti választhatjátok meg, hogy hogyan akarjátok átélni a nehézségeket. Békében lehettek és egyesülhettek az Isteni Tudattal, és így nemcsak a saját tudatotokat tarthatjátok meg Istenben, hanem szolgálatot is tehettek ennek a zavaros, kiegyensúlyozatlan világnak, amelyből hiányzik a harmónia.

Megáldalak benneteket, Tiszta Szívem oltalmát  és békéjét adom nektek.

Legtisztább Szent József