Gyermekem!
Vesd magad a lehetetlenbe, ha az Úr erre kér téged. Győzd le bármilyen természetes vagy természetfeletti félelmedet és válaszolj az isteni Akaratra, akkor is, ha nem érted azt.
Mi tűnhet lehetetlenebbnek egy férfi számára annál, mint elfogadni, hogy szűz felesége magában hordozza a Szentlélek által hozott és fogant Isten Fiát? Eközben, gyermekem, életem eme és annyi más rejtélye közepette, soha sem tagadtam meg az Úr Akaratát.
Emiatt a korlátlan engedelmesség miatt a Teremtő az Ő egyszerű szolgájának megadta azt a Kegyelmet, hogy megossza vele Erejét és Dicsőségét, még úgy is, hogy Én emberi testben éltem; elmém, lelkem és szívem emberi volt.
Az Úr mindig lehetetlen dolgokat kért Tőlem, és mind közül a leglehetetlenebb az volt, amikor egy napon arra kért, hogy legyek annyira hasonló Hozzá, mint az Ő Fia, annak a Kisgyermeknek az emberi mivoltában, akit éveken át a karjaimban hordoztam.
Annak a Gyermeknek, bármilyen pici testben volt is, oly hatalmas volt a Nagysága, oly végtelen a Szentsége és Méltósága, hogy lehetetlennek tűnt számomra hasonlóvá válni az így megnyilvánult szeretethez. De nem utasítottam vissza ezt az isteni kérést, és megnyitottam magam egyedül arra, hogy Fiamat és Istent szeressem. Hagytam, hogy életemet átitassa az isteni Jelenlét, megnyitottam testem minden egyes sejtjét, hogy megtapasztaljam magamban a szeretetre és az Istennel való hasonlatosságra való ráébredést.
Lassacskán rájöttem, hogy az Atyához hasonlónak lenni, amiként a Fiam az volt, abban áll, hogy úgy szeretem az Atyát, ahogy a Fiam szereti Őt, és mindent úgy szeretek, ahogyan az Atya szeret. Minden dolog és minden út kezdete, közepe és vége a szeretet esszenciája volt.
A kis Jézust figyelve fedeztem fel, hogy örök a fejlődés és, hogy folyamatosan és szüntelenül egynek kell lenni Istennel. Így történt, hogy még a halál után is tovább szemléltem szeretett Fiam lépéseit és győzelmét, és egyre inkább behatoltam a szeretet és az Istenhez való hasonlóság megélésébe.
Azért mondom ezt el neked, mert a Teremtő lehetetlen dolgokat kér minden gyermekétől. Sőt, ahogyan Engem megkért, téged is arra kér majd, hogy úgy szeress, ahogyan az Ő Elsőszülött Fia szeret, és legyél hasonlatos Hozzá, az Ő szeretett Fiához.
Gyermekem, tudd meg, hogy mindennek a lényege abban áll, hogy ne félj attól, hogy beleveted magadat a szeretetbe.
Még ha a kétség, a félelem, a büszkeség és a béke hiánya gyötör is, soha ne hagyj fel az Atya Akaratának teljesítésével. Amikor válaszolsz az Ő Hívására, látni fogod, hogy meg fognak nyilvánulni az életedben az Ő Csodái.
Szeretlek téged, és példámmal mindig inspirálni foglak.
Atyád és barátod,
Legtisztább Szent József