Nyugodjon meg a szíved, és pihenj meg az Istennel való egységben.

Pihenj meg, gyermekem, abban az értelemben, hogy ne táplálj csatákat a saját elméddel, amelyek csak utat nyitnak a kétségeknek és a gyengeségeknek, az ostromoknak és az eltéréseknek.

Nyugodjon meg a szíved Istenben, tudván, hogy a káosz idején, jobban, mint valaha, életed minden pillanatát a Teremtő vezeti és kíséri.

Bízzál kifürkészhetetlen és irgalmas Szeretetében.

Bízz Megbocsátásában és Gyógyításában.

Minden nap, amikor az emberiség, mint faj, a káosz egyre nagyobb dimenzióiba és valóságaiba kerül, a szívednek még inkább Istenben kell lennie; a bizalmad, a hited, az életed az Ő Kezében van; a lelked az Ő szolgálatában, és akkor nem fogsz eltévedni, még a világ zűrzavarában sem.

Arra vagy hivatott, hogy alázatosan hagyd magadat vezetni.

Arra vagy hivatott, hogy szeretetből engedelmeskedj.

Arra vagy hivatott, hogy teljes erődből és teljes szívedből szolgálj.

Arra vagy hivatott, hogy meggyógyuljon a tested, a lelked és a szellemed.

Arra vagy hivatott, hogy elengedd a régi embert, és belépj az örök életbe.

Arra vagy hivatott, hogy megpihenj Krisztusban, és ne próbáld többé irányítani az életet és az eseményeket, mert az egyetlen bizonyosságod ebben az időben Isten irántad való Szeretete kell, hogy legyen.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Isten mindig elfogadja az önátadásod mértékét és mindazt, amit fel akarsz ajánlani Neki.

Felajánlásotok mindig értékes lesz a Teremtő Szíve számára. De ezekben az időkben, gyermekeim, arra vagytok hivatottak, hogy mindent adjatok szeretetből, e bolygó iránti szeretetből, az Isteni Terv iránti szeretetből és az evolúció iránti szeretetből, amely már a Föld kezdete előtt várta, hogy ez a terv, amelyet átél a lelketek, megvalósuljon és diadalmaskodjon a Kozmoszban.

Ezért ebben az időben, amikor a ciklusok felgyorsulnak, és közeledik az idő átmenete és a lények abszolút döntése, tudatosítsátok mindannyian, hogy mit fogtok felajánlani a Teremtőnek, mit fogtok felajánlani a Világegyetemnek, az evolúciónak, az életnek.

Gyermekeim, ma már nem arról van szó, hogy az ember sírva kiált a nyomorúságaiért és könyörög a bűnei miatt. A nyomorúságaitok a szolgálatban gyógyulnak meg, és ez kell, hogy legyen a ti imátok önmagatokért. És a bűneitek akkor lesznek megváltva, amikor képesek lesztek arra, hogy elfelejtsétek azokat, hogy e világért kiáltsatok.

A mélységek tele vannak békéért kiáltó lelkekkel, és az Irgalom és Kegyelem eme napján imáitok olyanok, mint a balzsam, amelyre már régóta vártak. Imáitok olyanok, mint a lágy szellő, amely belép oda, ahol már nem volt levegő, nem volt mit belélegezni.

Érezzétek a lelkeket, akiknek bűnét örökkévalónak és megbocsáthatatlannak tartják, érezzétek fájdalmukat és kétségbeesésüket. Gyermekeim, ma ez a fájdalom enyhül, és a kétségbeesés átalakul, mert az Irgalom átkel a sötét tereken, és új lehetőséget ad azoknak, akik büntetésre és sötétségre ítélték magukat.

Irgalmas imátok terjeszkedjen ezen a napon túl, mert sok lélek marad a mélységekben, kiáltozva. Minden nap legyen számotokra olyan nap, amikor Istenhez imádkoztok azokért, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Legyen prioritásotok ebben az időben a lelkek megmentése és üdvössége, mert eljön az idő, amikor már nem fogtok tudni kiáltani, mert minden a végleges formájában lesz.

Ma megáldalak benneteket, és meghagyom nektek Kegyelmemet, hogy elmélyíthessétek az Isteni Irgalmasság megértését, és hogy mindennap élőbbé váljon bennetek, nemcsak mint ima, hanem mint életmód is.

Legyetek irgalmasok minden időben.

Köszönöm nektek.

Atyátok és Barátotok,

Legtisztább Szent József

Amikor Jézus a Kereszten volt és azt mondta: "Atyám, miért hagytál el Engem?", az Ő embersége mondta ki ezeket a szavakat; az Ő sejtjei voltak azok, amelyeket addig a pillanatig az isteni erő tartott fenn, és amelyek mélyen legbelül rettegtek attól a magánytól, amikor egyedül maradnak fájdalmukkal és szenvedésükkel.

Emberi szíve e kérdését követően Jézus teljes tudatában felismerte fiúi mivoltát és Istennel való egységét. Legbelsőbb lényében megértette a szeretet és az emberi terv lényegét, és megtapasztalta az Atyához való hasonlatosság teljességét.

Sejtjei félelme eltűnt a belőle áradó szeretet és megbocsátás ereje által. Jézus megértette Atyja Akaratát és azt, hogy miért hagyta el Őt abban az órában, amely a legnehezebbnek tűnt, annak ellenére, hogy mindig elkísérte. Felfedezte, hogy az Atya azt akarta, hogy érezze és átélje azt a szeretetet, ami Benne van, ami Istenné tette Őt, és ami egyesítette Őt Istennel; és hogy valójában a Teremtő nem hagyta el Őt. Felfedezte, hogy az Atya Benne van, ahogyan Ő is az Atyában van, a szeretet, a megbocsátás és az irgalom által, amely abban a pillanatban kiáradt a Földre.

Szűz Mária és János megértették Isten Akaratát, amikor látták, hogy Jézus bocsánatot kért a Kereszten azokért, akik keresztre feszítették őt, és Krisztussal együtt megismerték azt a kifürkészhetetlen szeretetet, amely egyesíti az anyagot a szellemmel, amely isteníti az embert.

Szűz Mária és János is így tapasztalta meg ezt a mély egyesülést Istennel, egyszerűen azáltal, hogy megfigyelték Krisztust. Ezt az egyesülést élték át később Jézus és Mária apostolai és tanítványai a Szentlélek Kegyelme által, és így mindannyian legyőzték a halálfélelmet és a magányt; mindannyian azzal a bátorsággal töltötték meg lelküket, amely abból a bizonyosságból született, hogy Isten bennük van, mert az Isteni Tudat élő részei.

Ez a bizonyosság és ez a bátorság szilárdította meg Krisztus egyházát a földön. De az évszázadok során nem minden ember értette meg Jézus Kínszenvedését és elmélkedett az Ő példáján olyannyira, hogy hagyta volna magát isteníteni általa; nem mindenki találta meg az Istenhez való hasonlatosság bizonyosságát; nem mindenki kereste az erőt a benne jelen lévő élő Istenben.

Gyermekeim, ma a Teremtő beszél hozzátok és tanít benneteket a Küldöttein keresztül. A Magasságos Úr kíséri minden lépéseteket, és megújítja a történelmet, felébresztve az Új Krisztusokat. De ahogyan Ő "elhagyta" Jézust a Kereszten, ugyanúgy mindannyiótok számára is eljön az az idő, hogy magányosan felfedezzétek az Istennel való egyesülést. És egy pillanatra talán igazságtalannak, fájdalmasnak vagy érthetetlennek tűnik számotokra, hogy a Teremtő elhagy benneteket, amikor a legnagyobb szükségetek van rá. Ha azonban legyőzitek az emberi félelmet, és keresitek az Istennel való szellemi egyesülést, akkor megértitek, hogy az Atya, Akit mindig is a Magasságban kerestetek, a teljes lényetekben, a lényegetekben, a belső világegyetemetekben él.

Amikor eljön az emberiség próbatételének az ideje, emlékezzetek arra, amit mondtam nektek, és ne féljetek, hanem igenis, szeressetek és éljetek a megbocsátással, mint Ő, Aki előttetek szeretett és megbocsátott, és rátok hagyta ezt a példát.

Atyátok és barátotok, aki előkészíti utatokat az isteni egyesülésre, 

Legtisztább Szent József