Hogyan legyünk hajlandóak valamire a világ és a belsőnk súlya ellenére? Hogyan legyen meg bennünk az elszántság, hogy minden nap legyőzzük önmagunkat?
Gyermekek, az elszántság egy Kegyelem, amely azokra a tudatokra árad, amelyek megnyílnak Isten Akaratának kinyilvánítására. De ahhoz, hogy ez a Kegyelem hatni tudjon, a lényeknek engedniük kell, hogy belépjen a saját szívükbe, és belülről kifelé haladva arra ösztönözze őket, hogy előre haladjanak, és ne álljanak meg a saját útjukon.
A bolygónak ezt a pillanatát a szellemi és emberi sűrűség jellemzi. A lényeken belül és kívül helyzetek alakulnak ki, hogy átalakuljanak; mély és ismeretlen sebek bukkannak elő a lelkükből, hogy meggyógyuljanak, valamint a bolygón belülről nagyon régi sebek bukkannak elő, mert eljött annak az ideje, hogy begyógyuljanak.
A természet megrázkódik, és a testetek is. Míg a bolygón rengések, szelek, tűz, háborúk vannak, addig az emberekben szorongás, szomorúság, fáradtság, kiegyensúlyozatlanság, önmaguk megértésének hiánya van.
Hogyan fogjátok tudni elérni a békét?
A béke ugyanabból a Forrásból fakad az összes élet számára, és ez a Forrás Isten Szívében van. Ne keressétek magatokon kívül; keressétek belül, mélyebben, mint a lélek fájdalmai, mélyebben, mint bármely zűrzavar. Merüljetek el a saját szívetekben, és találjátok meg a Teremtőt.
Adjátok át magatokat imában a Színe előtt, mert Tőle jön a Béke, Tőle jön az időn kívüli idő és a világ káoszát meghaladó Királyság bizonyossága; Tőle jön az az elhatározás, hogy a világ fáradtságán és súlyán túl, előre haladhattok, eleshettek, de ha kell, háromezerszer újra felállhattok.
Gyermekeim, minden az Istennel való kapcsolatotokban kezdődik és végződik. Ezért kutassatok magatokban. Imádkozzatok, és meg fogjátok találni Őt.
Áldásomat adom erre.
Legtisztább Szent József
