Minden ciklus egy-egy járható ösvényt hoz magával, és az ösvények a járókelő lépteinek tempójától függően hosszúak vagy rövidek lesznek.

Az ürességhez vezető út hosszú és fájdalmas lehet, ha az utazó lassan halad rajta, és nem fogadja el az idők változásait, az érkező megpróbáltatásokat és mindazt, amit a Világegyetem ad neki, hogy gyorsabban elérje a ciklus végét.

Ez az út rövid és gyors lesz, ha az útkereső ürességéből lehetőséget teremt arra, hogy új törvények hassák át a lényét; ha engedi, hogy a benne lévő ürességet Isten betöltse, és az Isteni Jelenlét teljes egészében feltárja magát.

Gyermekem, az üresség egy átmeneti tudatállapot, amelyben tudod, hogy mi nem vagy, de még nem ismered az igazságot önmagadról és az életről. Ne telj meg tehát önmagaddal és a világgal, ha még nem fedezted fel, hogy mi az, ami benned lakozik, és hogy mi a részed, és mi az egészed.

Az üresség a döntés pillanata, a mélységbe zuhanás és a Végtelenbe ugrás között. Ezért éld át az ürességet hittel, mindig a Magasság felé kinyújtott kézzel. Éld át az ürességet hittel, befelé fordított szemmel. Egy bizonyos ponton e séta során az ürességed teljes mértékben feltárul, és felfedezed, hogy a mindenség, az Egész, az Isten része vagy.

Akkor szavaim nem lesznek képesek arra, hogy elmagyarázzák azt, amit megtapasztalsz és megélsz, és minden világos lesz, mint a nap, és teljes, mint az Istentől származó Bölcsesség.

A kinyilatkoztatás és a tudatlanságtól való megszabadulás ciklusa el fog jönni. Addig is járj hittel felfelé és befelé.

Áldásomat adom erre.

Atyád és Barátod,

Legtisztább Szent József