Gyermekek, a döntések idején az összes lény, különböző mértékben, arra kényszerül, hogy szembenézzen önmagában az emberi akarattal és az Isteni Akarattal, a régi és az új emberrel.

Az emberi akarat magában hordoz minden hiedelmet az életről, önmagáról, Istenről és az Ő Tervéről, a személyes küldetésről és annak megvalósításáról, a tudásról, a bölcsességről, az igazságról és a tudatlanságról.

Az Isteni Akaratban valami mélységesen ismeretlen és csendes marad, amely egyszerű megközelítésével falakat és struktúrákat bont le, átalakítja, módosítja és megújítja azt, ami a lényekben nem volt a helyén.

De nem könnyű dolog bebiztosítani magunkat abban, ami ismeretlen. Engedni, hogy az ember legjobban kialakult és legérettebb meggyőződései tudatossá váljanak, hogy belesétáljon valamibe, amiről nem tudja, mi az, ahol az emberi tudat nem gyökerezik, hanem csak a szellem létezik, ez a mai idők nagy kihívása.

És hogyan lehet megélni ezt?

Nem lesz más mód arra, hogy átkeljetek ezen apillanaton, gyermekek, mint az ima által, azzal, hogy minden nap mélyebben átadjátok magatokat, és megnyitjátok magatokat egy igazabb kapcsolatra Istennel, hogy tudjátok, hogyan ismerjétek fel Őt, még a láthatatlanban is, még a csendben is, hogy tudjátok, hogyan különböztessétek meg az Ő Akaratát, túl az emberi akaratok kiáltásain.

A bolygónak ebben az időszakában csak az Isten és az ember közötti igaz kapcsolat fog benneteket fenntartani. A Krisztus által már megvalósult Szövetség megtapasztalásáról van szó, amelyet most a lényeknek meg kell élniük. Az Istennel való kapcsolatban azonban nincs múlt, nincs emberi állapot, nem a test uralkodik, hanem csupán a szellem.

Ahhoz, hogy átléphessetek a Találkozás ajtaján, le kell győznötök a szégyent, a hiteket, a meggyőződéseket, a személyes terveket, akaratokat, feltételeket, félelmeket és vágyakat, célokat és törekvéseket. Az ürességben találjátok meg a választ és a megfelelő öltözéket ahhoz, hogy átjussatok a keskeny kapun, ahová csak a szellem és a szeretet fér be.

Imádkozzatok, hogy megértsétek, amit mondok nektek. Hallgassatok, hogy a csenddel való közösségben meghalljátok annak Hangját, aki, bár kinyilvánította az Igét, a csendben beszél.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Amikor az Úr a pusztában volt, hogy felkészítse Szívét az önátadásra, amelyet a Kereszten keresztül élt át később, Édesanyja, Mária összegyűjtötte a tanítványokat és a szent asszonyokat, és kioktatta őket Isten Országáról, a magasabb igazságokról és arról, hogy hogyan lehet ezeket elérni alázat, szolgálat, önátadás és mindenekelőtt Isten és az élet iránti szeretet által.

Ugyanakkor, amikor Krisztus legyőzte a kísértéseket a pusztában, legemberibb részében is próbára tették, és így Atyja isteni Szívébe menekült. Azok a lelkek, akik létük kezdetétől fogva elkötelezték magukat Neki, szintén belsőleg a belső sivatagba kerültek. Abban a pillanatban felismerték gyengeségeiket, és felkészültek valami nagyobb, bár ismeretlen dologra.

A Messiás diadalát az emberiség többsége nem értette meg, mert Isten Akarata nem hasonlított az emberek elképzeléseihez. De azok, akik szellemileg elkötelezték magukat Krisztus mellett, készen álltak, és előbb-utóbb egyesülni tudtak az Úr önátadásának a lényegével, hogy utánozzák nyomdokait.

Azért mondom ezt nektek, gyermekek, mert ahogy a Nagyböjt szellemi időszaka kibontakozik, a szíveteknek el kell mélyülnie a kereszt jelentésében, meg kell figyelnetek a kísértéseket, és le kell győznötök azokat a csend és az imádság által, a hit ébredése által.

Ne az ellenség nevetése vonja el a figyelmeteket, hanem Isten Igéje. Hallgassatok az Ő Hangjára, és magatokban egyre inkább afelé menjetek.

A nagyböjt a Krisztust elkísérni induló lelkek mélységes elhatározásával ér véget, és minden egyes új ciklusban, minden egyes új nagyböjtben egy nagyobb, szélesebb, teljesebb döntés közeledik, amíg el nem jön az a nap, amikor beléphettek Jeruzsálembe, nem azért, hogy ünnepeljetek, hanem hogy megtapasztaljátok az abszolút önátadást.

Ezért ne feledkezzetek meg annak mélységéről, aminek megélésére hivatottak vagytok, ne feledkezzetek meg arról a belső és isteni nagyságról, amelyben való részvételre vagytok elkötelezve.

A kereszt napját csak Isten ismeri. Amíg ez az idő el nem jön, addig annak az idejét élitek meg, hogy egyre inkább az Atya felé haladjatok, hogy összeolvadjatok és eggyé váljatok Vele, hogy életetek átadása gyümölcsöző legyen, a Mennyben éppúgy, mint a Földön.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Gyermekem, ha a szíved belsőleg fáradt, ha az elméd  belefáradt az ellenállásba, ha a tested belefáradt önmagad és e világ fenntartásába, eljött az idő, hogy átadd magadat Istennek.

Gyermekem, ha a szellemed kísértésbe esik, ha a lelked gyötrődik, ha a magány közeledik, és még ha barátok vesznek is körül, az ő csendjük beszél benned a leghangosabban, ez azért van, mert eljött az idő, hogy átadd magad Istennek.

A bolygó Kínszenvedése a kísértéssel kezdődik.

Mielőtt Urad mindent odaadott volna szeretetéből, szellemileg már viselte a világ terhét, és a belső kísértéseket legyőzve, rendíthetetlen Hitének kinyilatkoztatásával, legyőzte akkor a legemberibb ellenállásait, Vért izzadva, és benne az egész emberiség félelmét, hogy megélje az önátadást és az áldozatot a jutalom nélküli szeretetért.

Még egyszer azt mondom neked, gyermekem, hogy elmélkedj Urad Keresztjén, és teremts mély kapcsolatot Vele.

Mert amikor az Isteni Ige elhallgat, amikor a csillagok elrejtőznek az égen, és még a belső világegyetemed is sötét, mint a holdtalan éjszaka, csak Krisztus Kínszenvedése emlékezetének ereje az, ami erőt ad a lelkednek. A Vele való mély egyesülésed és az a cél, hogy utánozd az Ő nyomdokait, lehetővé teszi, hogy tovább haladj.

Gyermekem, oly keveset szenvedsz, bánatodat felnagyítják a világ kísértései és a mostani idők ostromai. De azt mondom neked, hogy sokkal nagyobb benned Isten Szeretete.

Vállald a kockázatot, hogy felfedezd; add át magad, hogy megéld.

Ne maradj fáradt és ne gyötrődj, hanem igyál az isteni Kehelyből, amely látszólag fájdalmat kínál neked, de amely valójában végtelen Szeretetet kínál neked.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

A Halleluja szombatját a csend és az üresség jellemezte, a Mennyben éppúgy, mint a Földön. A Teremtő Szíve és Igéje elhallgatott, és maga Isten vonult vissza Szíve mélyére. Ott fakadt Krisztus feltámadásának ereje, az örökkévalóság bölcsessége, a Szeretet újjászületése és megújulása.

A világegyetem már nem a tudományon keresztül ismerhetné meg az örökkévalóságot és az élet meghosszabbítását. A szellemi feltámadás valami új volt, amit Isten egész Teremtésében még soha sem tapasztaltak; és még a bölcsek és arkangyalok is csendben kísérték a szeretet mozdulatát, amely Krisztus életét hívta életre az összes dimenzióban.

Szelleme, amely teljes mértékben átadta Magát, megérintette az Atyát a tapasztalatával, és visszatért a Földre, hogy megújíthassa Szeretetét.
Isten mélységes csendben kísérte a Fiából született Szeretetet. Még maga a Teremtő is tanult az Ő önátadásából és feltámadásából.

Lelke, Szelleme, Istensége, emberi és anyagi Teste meggyulladt és újjáépült a Szeretettökéletes ereje által. A Szeretet volt az a levegő, amely az Ő sejtjeiben keringett. A krisztusi kód életet adott Vérének, fizikai és szellemi szerveinek. Az élet visszanyerte értelmét.

Krisztus Szeretete tovább terjeszkedett az anyagi szinten túlra. Önátadása tovább növekedett és ismeretlen dimenziókba hatolt, mind a kozmoszban, mind az anyagi élet sötétebb dimenzióiban, az úgynevezett földi poklokban.

Mint a Teremtés tengerének egy hulláma, úgy áramlott Krisztus Szeretete a világegyetemeken és az élet megnyilvánulásain keresztül. Miközben megérintette az összes teremtményt, maga a Szeretet megtapasztalása arra késztette a Testét, hogy új, romolhatatlan életben, mindent átható, mindent átfogó életként újjáéledjen és megújuljon. Olyan életként, amelynek nincs saját dimenziója, ugyanakkor minden dimenzióban ott lakozik, örök életként, mert ez az élet Istenben, a Teremtővel való egységben való élet.

Ahogy az Atya mindenben ott van, úgy van a Fiú is. Az Ő Teste megnyilvánulhat az anyagban, mint a magasabb dimenziókban. És ahol nincs anyag, nincsenek színek és hangok, csak csendes és láthatatlan létezés, ott is jelen van az Isten Fia. Minden egyesül a Szeretetében.

Krisztus feltámadását nem lehet szavakkal vagy tudományosan megmagyarázni, mert az meghalad minden tudományt, minden értelmet és minden bölcsességet. Alleluja szombatján magaa Teremtő újult meg, és Vele együtt az egész teremtés.

A csend az egyetlen magyarázat arra, ami ott történt. A csendben megtapasztalhatjátok a mindent átölelő Szeretetet. A teljesség, a mindenütt jelenlét, az élet, minden újjá lett Alleluja szombatján, és a megnyilvánult a Dicsőség vasárnapján.

Meditáljatok, érezzétek és tapasztaljátok meg ennek az isteni élménynek a kódjait.

Atyátok és barátotok,
Legtisztább Szent József