Egy megtért lélek, amely megbánta legmélyebb bűneit, így szólt az Úrhoz: "Uram, itt vagyok, bízom Szereteted nagyságában és felfedezem Megbocsátásod Kegyelmét. Mondd meg nekem, Atyám, hogyan nyerhetem el a megbocsátást és a szeretetet, és még inkább, hogyan érezhetem a szívemben, hogy megérintett a Megbocsátásod?"

És az Úr így válaszolt: "Szeretett kis lélek vagy te, öntudatod első belélegzésétől fogva, amióta Szellemem rajtad nyugszik, és lélegzetet és életet adott neked. Azóta mélységesen szeretlek.

Elnyered a megbocsátást, ha elfogadod, és megérted, hogy nem Én vagyok az, aki megfoszt attól, hanem te vagy az, aki elhaladsz előtte, és nem látod; te vagy az, aki nem nyúlsz utána, mert a tudatlanság és a bűn foglalkoztat.

Amikor felébredsz és kinyitod a szemed Végtelen Szeretetemre, Szent Kezem megérinthet. Lelkem visszaemel a tisztaságba és a békébe, és ott megtalálhatod Megbocsátásomat, és megértheted, hogy Én valóban mindig is itt voltam.

Engedd hát, lelkem, hogy aggodalmaid és bizonytalanságod átadja helyét az irántad érzett Szeretetemnek, és lásd, hogy Megbocsátásom a szemed előtt van, és kopogtat szíved ajtaján. Engedd, hogy belépjen és átalakítsa belső lakóhelyedet."

Gyermekeim, tanítson meg benneteket ez a párbeszéd arra, hogy a lények választásától függ, hogy a bűnben vagy tudatlanságban maradnak, vagy a Szeretet és a Megbocsátás öleli át őket. Gyermekek, kezdettől fogva szeretlek benneteket, és Teremtőtök vár rátok. Csak nyissátok ki a szemeteket és lássátok, hogy előttetek van Isten türelmes és reményteljes Szeretete.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Egy lélek, amely félt Isten Igazságosságától, állandóan Irgalomért imádkozott és kiáltott, és egy napon, amikor úgy érezte, hogy az igazságszolgáltatás ciklusa elérkezett a világra, megkérdezte az Urat, mondván: "Uram, Te, aki a Szeretet, a Kegyelem és az Irgalom Istene vagy, aki képes voltál odaadni Magadat a Kereszten a világ megváltásáért, magyarázd meg nekem, hogy mi az igazságosság, és hogyan tudja a Szeretet Istene az Igazságszolgáltatást alkalmazni gyermekeivel szemben".

És az Úr békével tekintett erre a lélekre, és így válaszolt neki: "Szeretett lélek, nem ismered Isteni Igazságosságom valódi jelentését. Szívem Igazságossága egy Törvény, amelyet olyan nagy szeretet hat át, mint az Isteni Irgalom. Míg az Irgalom felemeli azokat, akik vakok, és megadja nekik Királyságom legjavát, még a tudatlanoknak is, addig Igazságosságom először megmossa a szemüket, megnyitja őket, és tudatosítja a lelkekben mindazt, amit már megadtam nekik.

Miután kiárasztottam Irgalmamat a szívekre, és látom, hogy még mindig elmerülnek a közömbösségben, a hálátlanságban és az öntudatlanságban, Szellemem Igazságot áraszt rájuk. Az Igazságosság pedig a Szívemből érkező Szeretet sugara, amely megrázza a lelkeket, és lerombolja legmélyebben gyökerező illúzióikat, hogy felismerhessék az igazságot és bűnbánatot tarthassanak.

A lelkekben nem az Én Igazságosságom okozza a szenvedést, hanem saját tudatlanságuk, mert tudatosult bennük, hogy homokos alapokon álltak, miközben Én oly sokszor felajánlottam nekik Szívem szikláját.  Kis lélek, az igazságszolgáltatás  Szeretetem része, hogy egyetlen gyermekem se maradhasson a világban anélkül, hogy felébredne, és ne érzékelné, hogy valójában mi is ő, és hogy milyen úton kell járnia.

Ezért ne szenvedj az Igazságossággal szemben, hanem csak imádkozz, hogy ez az új lehetőség, amely az Igazságosság törvénye által jön, ne legyen hiábavaló a tudatlan lelkek számára, és hogy első lépésként lássák ezt az isteni korrekciót ahhoz, hogy egyenesbe hozzák útjaikat".

Gyermekeim, tanítson meg benneteket ez a párbeszéd arra, hogy szeressétek Istent, Irgalmát és Igazságosságát, és hogy megértsétek, hogy a törvények cselekedetei igazságosak és hogy tele vannak a lelkek iránti mennyei szeretettel.

Áldásomat adom erre

Legtisztább Szent József

Míg a káosz szétárad, és az emberi jólét  táplálja a téveszméit, a lelkek, akik már  kezdettől fogva elkötelezték magukat Krisztus mellett, szemlélik saját életüket, keresik az értelmét, de nem találják.

Amikor a hamis emberi erődítmények és a homokra épített összes vár elkezd összedőlni, a lelkek, akik már kezdettől fogva elkötelezték magukat Krisztus mellett, körülnéznek, keresik, hogy mire támaszkodhatnának, de nem találják.

Így elkezdik megvizsgálni a saját szívüket; így a szemük az Ég felé fordul, és saját magukban rátalálnak lelkük mély csendjére, amely belefáradt az elveszettségben való és a valóságos céltól eltávolodott üres életbe.

És a Végtelen Szívében, a Teremtés központjában, megtalálják Isten ragyogó tekintetét, amely sugárzóbb, mint ezer nap, tele ismeretlen Szeretettel, amely átöleli, támogatja, felébreszti és életük célja felé vezeti őket.

A Teremtő a nevükön, - valódi és elsődleges nevükön - hívja a lelkeket, hogy felébredjenek, mert nem a világban és a téveszmékben fogják megtalálni legmélyebb kérdéseik értelmét és  az  azokra szóló válaszokat.

Gyermekek, az emberi élet, ahogyan napjainkban megnyilvánul, elveszíti az értelmét és csak az ember törékenységét és tudatlanságát fedi fel, amikor elválik Istentől, és következésképpen el van választva saját magától, saját belső igazságától.

Ne féljetek elveszíteni azt, ami már elveszett; ne féljetek elengedni azt, ami már megtörtént; ne féljetek hagyni meghalni azt, ami sohasem élt, mert amint elengeditek a téveszméket, meg fogjátok találni a teljességet.

És azon fogtok tűnődni, hogy hogy lehet az, hogy ilyen sokáig rabok voltatok egy láthatatlan és hamis hálózatban, amely egyetlen csapással eltűnik.

Azok a lelkek, akik meghallják Isten Hangját, válaszoljanak az Ő hívására. Eljött az idő.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József