SZENT JÓZSEF NAPI ÜZENETE, AMELYET AURORA MÁRIA-KÖZPONTJÁBAN ADOTT ÁT LUCÍA DE JESÚS LÁTNOK NŐVÉR SZÁMÁRA

Amikor Jézus a Kereszten volt és azt mondta: "Atyám, miért hagytál el Engem?", az Ő embersége mondta ki ezeket a szavakat; az Ő sejtjei voltak azok, amelyeket addig a pillanatig az isteni erő tartott fenn, és amelyek mélyen legbelül rettegtek attól a magánytól, amikor egyedül maradnak fájdalmukkal és szenvedésükkel.

Emberi szíve e kérdését követően Jézus teljes tudatában felismerte fiúi mivoltát és Istennel való egységét. Legbelsőbb lényében megértette a szeretet és az emberi terv lényegét, és megtapasztalta az Atyához való hasonlatosság teljességét.

Sejtjei félelme eltűnt a belőle áradó szeretet és megbocsátás ereje által. Jézus megértette Atyja Akaratát és azt, hogy miért hagyta el Őt abban az órában, amely a legnehezebbnek tűnt, annak ellenére, hogy mindig elkísérte. Felfedezte, hogy az Atya azt akarta, hogy érezze és átélje azt a szeretetet, ami Benne van, ami Istenné tette Őt, és ami egyesítette Őt Istennel; és hogy valójában a Teremtő nem hagyta el Őt. Felfedezte, hogy az Atya Benne van, ahogyan Ő is az Atyában van, a szeretet, a megbocsátás és az irgalom által, amely abban a pillanatban kiáradt a Földre.

Szűz Mária és János megértették Isten Akaratát, amikor látták, hogy Jézus bocsánatot kért a Kereszten azokért, akik keresztre feszítették őt, és Krisztussal együtt megismerték azt a kifürkészhetetlen szeretetet, amely egyesíti az anyagot a szellemmel, amely isteníti az embert.

Szűz Mária és János is így tapasztalta meg ezt a mély egyesülést Istennel, egyszerűen azáltal, hogy megfigyelték Krisztust. Ezt az egyesülést élték át később Jézus és Mária apostolai és tanítványai a Szentlélek Kegyelme által, és így mindannyian legyőzték a halálfélelmet és a magányt; mindannyian azzal a bátorsággal töltötték meg lelküket, amely abból a bizonyosságból született, hogy Isten bennük van, mert az Isteni Tudat élő részei.

Ez a bizonyosság és ez a bátorság szilárdította meg Krisztus egyházát a földön. De az évszázadok során nem minden ember értette meg Jézus Kínszenvedését és elmélkedett az Ő példáján olyannyira, hogy hagyta volna magát isteníteni általa; nem mindenki találta meg az Istenhez való hasonlatosság bizonyosságát; nem mindenki kereste az erőt a benne jelen lévő élő Istenben.

Gyermekeim, ma a Teremtő beszél hozzátok és tanít benneteket a Küldöttein keresztül. A Magasságos Úr kíséri minden lépéseteket, és megújítja a történelmet, felébresztve az Új Krisztusokat. De ahogyan Ő "elhagyta" Jézust a Kereszten, ugyanúgy mindannyiótok számára is eljön az az idő, hogy magányosan felfedezzétek az Istennel való egyesülést. És egy pillanatra talán igazságtalannak, fájdalmasnak vagy érthetetlennek tűnik számotokra, hogy a Teremtő elhagy benneteket, amikor a legnagyobb szükségetek van rá. Ha azonban legyőzitek az emberi félelmet, és keresitek az Istennel való szellemi egyesülést, akkor megértitek, hogy az Atya, Akit mindig is a Magasságban kerestetek, a teljes lényetekben, a lényegetekben, a belső világegyetemetekben él.

Amikor eljön az emberiség próbatételének az ideje, emlékezzetek arra, amit mondtam nektek, és ne féljetek, hanem igenis, szeressetek és éljetek a megbocsátással, mint Ő, Aki előttetek szeretett és megbocsátott, és rátok hagyta ezt a példát.

Atyátok és barátotok, aki előkészíti utatokat az isteni egyesülésre, 

Legtisztább Szent József

SZENT JÓZSEF NAPI ÜZENETE, AMELYET AURORA MÁRIA-KÖZPONTJÁBAN ADOTT ÁT A LÁTNOK LUCÍA DE JESÚS NŐVÉRNEK

Gyermekem!

Teljesítsd örömmel azt a küldetést, amelyet Isten rád bízott: azt a küldetést, hogy a Földön megtapasztald a Mennyből származó elveket, és hogy a világban megnyilvánuljon egy Új Emberiség.

Sokan minden nap azon tűnődnek, hogy vajon azt teszik-e, amit lélekként és szellemként tenniük kellene; azon tűnődnek, hogy hol kellene lenniük, kivel és mit kellene tenniük? De csak kevesen, nagyon kevesen törekednek arra, hogy valóban megnyissák a szívüket és magukhoz vonzzák az élet egy olyan archetípusát, amely még nem létezik a bolygó felszínén.

Ha azt akarod átélni, amit Isten szánt neked, akkor kezdd azzal, hogy a szívedet valami újnak szenteled. Keresd meg magadban, hogy miért kell bocsánatot kérned, és hogy mit kell megbocsátanod. Keresd magadban az erőt ahhoz, hogy legyőzd önmagad, és szelídebbé, alázatosabbá, segítőkészebbé és béketeremtőbbé válj.

Törekedj arra, hogy lebontsd magadban azokat a korlátokat, amelyek elválasztanak téged másoktól, és munkálkodj magadban mindazon, amit másokban megítélsz. Minden nap állj a szíved tükrével önmagad felé fordulva, és mielőtt ingerültté válnál, vagy kritizálnál valamit, amit másokban látsz, nézz bele a szív tükrébe, és lásd magadat tükröződni abban a hibában, amit nem tudsz elviselni.

Próbáld megérteni a másikat, ahogyan magadat is megérted: ahogyan tudod, hogy neked is végtelen nehézségeid és nyomorúságaid vannak, úgy másoknak is. Ahogyan te is igyekszel lépéseket tenni és jószívű erőfeszítéseket tenni, a másik is ezt teszi.

Csak a kölcsönös megértés az, ami megnyitja a szívet a szeretet megtapasztalása előtt.

Ha nem tudod irányítani elméd és érzelmeid reakcióit, ne aggódj annyira; de legyenek rövid életűek, és az olyan energiák, mint a harag, az irigység, a kapzsiság vagy akár a felsőbbrendűség érzései ne kapjanak engedélyt arra, hogy benned maradjanak.

Ha szereted Isten Tervét, gyermekem, vagy legalábbis szeretnéd szeretni, mindig gondolj arra, hogy a Teremtőnek Krisztusok sokaságára van szüksége, nem csak egyre, és hogy nem lesz elég, ha csupán te magad válsz kereszténnyé. Ne feledd, hogy nem kell jobbnak vagy rosszabbnak lenned, mint bárki más, hanem mind neked, mind a melletted állónak el kell érnie az Istennel való egyesülés célját.

Ez az emberi lét nagy titka, és azért jöjj  szellemként, hogy meggyógyítsd a múltban a Világegyetemben elkövetett  hibákat.

Ahhoz, hogy Isten Terve beteljesedjen, az embereknek segíteniük kell egymást. Emlékezz erre, gyermekem, minden nap, és mielőtt csapdákat állítanál az utadba, azt kívánva, hogy ez és az eltűnjön a föld színéről, ne feledd, hogy nélkülük a te életednek sincs értelme.

Ne feledd, hogy bármennyire is tökéletlenek vagytok, te vagy a másik lény, mindegyik lényben van valami, ami istenivé teszi, és megnyitja a dimenziók közötti kapukat az egész teremtés számára, hogy egyesüljön az Atyával.

Ha azt akarod, hogy a szellemed közelebb jöjjön, és a lelked vezessen a Teremtő Akaratának útján, akkor először nyisd meg magad az átalakulás, a szeretet és a testvériség megtapasztalása előtt, és akkor maga a Világegyetem fogja vezetni a lépteidet, és nem kell annyira magaddal foglalkoznod.

Figyelmesen hallgasd meg a szavaimat, és hallgasd meg újra és újra, mert sokkal könnyebb elfelejteni azokat, mint valóban átalakulni általuk, mert emberiségetek nem szokta keresni az Istenit, hanem csak azt, ami felértékeli és megerősíti azt, mint anyagot.

Az illúziók illúziója az, hogy emberként semmi sem akarsz lenni, azt hiszed, hogy az élet benned kezdődik és benned végződik. Nem tudod, mit jelent igazán embernek lenni, mint az Atya, mert ehhez, gyermekem, egységben kell élned Vele: meghalni önmagadnak és újjászületni a Teremtő belsejében.

Békémet és áldásomat hagyom rád, hogy felfedezd az igazságot önmagadról, miközben elfelejted, hogy mit gondolsz magadról.

Nyisd meg magad azelőtt, hogy semmi légy, és akkor mindenre rátalálsz.

Legtisztább Szent József

KIK VAGYUNK

Mária Egyesület
A 2012 decemberében Szűz Mária kérésére megalakult Mária, az Isteni Fogantatás Anyja Egyesülete filozófiai-szellemi, ökumenikus, humanitárius, jótékonysági, kulturális jellegű vallási egyesület, amely nem kötődik semmilyen bevett valláshoz, és támogatja mindazokat a tevékenységeket, amelyeket Krisztus Jézus, Szűz Mária és Szent József által közvetített utasítások jellemeznek. Olvasd el az egészet

KAPCSOLAT