A sok kapott impulzus után, és mindazok után, amit el kellett viselnetek, hogy ez a világ megismerje egy kicsit a békét, és – bár kevesen vannak – de felébredjenek a lelkek ebben az időben. Most, gyermekeim, vissza kell vonulnotok a saját szívetekbe, és meg kell nyugodnotok.

A világ még mindig szenved; az emberiségnek még sok mindent kell megtennie, meggyógyítania és felszabadítania. Ezért hagyjátok, hogy testetek felépüljön, hogy tudatotok asszimilálja a kapott impulzusokat, és meditáljatok a következő lépéseken.

Miután Krisztussal együtt éltétek át Kínszenvedésének lépéseit, most újra át kell élnetek azt a pillanatot, amikor az apostolok látták magukat Jézus Mennybemenetele előtt, és a magányt és a csendet, amit átéltek, hogy szintetizáljátok magatokban mindazt, amit Krisztussal együtt éltetek át.

Az impulzusok, amelyeket az utolsó napokban kaptatok, hasonlítanak azokra az impulzusokra, amelyeket az apostolok kaptak Jézus életének utolsó három évében. Sok volt a Kegyelem, az áldás, a Kisugárzás és a Törvény, amelyek rövid idő alatt hatottak életetekben. Ezért most van itt az ideje a csendnek, a magánynak és a nyugodtságnak. Itt az ideje, hogy az Ég felé nézzetek, és választ adjatok az Atyának, hogy Isten meghallgassa az „igen”-eteket, és így folytassátok a hitben való járást, amely minden lépésnél megújul a kapott Kegyelem visszhangja által.

Legyenek termékenyek a gyümölcsök a szívetekben, mert minden ajtó megnyílt előttetek. Most már csak annyi a dolgotok, hogy keresztül menjetek azokon.

Atyátok és Barátotok,

Legtisztább Szent József