2018. július 25., szerda
A versek második sorozata
Egy lélek negyedik verse Jézus Szent és Áldott Szívéhez
Uram,
Szíved Sugarai
oldjanak fel minden lehetséges
lelki vakságot bennem,
hogy örömömre
felismerjem alázatos lépéseidet.
Tégy olyan bátorrá,
amilyen bátor Te voltál, édes Jézusom,
a kereszt minden lépésénél.
Ne féljek attól, hogy hordozzam
a saját nyomorúságaimat,
de féljek attól, hogy nem tudlak megtalálni.
De tudom, hogy mivel
jóságos és irgalmas vagy, Uram,
megadod nekem azt a Kegyelmet, hogy találkozzunk,
hogy érezzelek és felismerjelek Téged
a belső világomban.
Legyél Te az az Isteni Láng
bennünk,
amely mindent átalakít és megtisztít.
Távolíts el, Uram,
az élet illúzióitól,
mindattól, ami felszínes.
Soha se veszítsem el a szomjúságot,
hogy a Véredből igyak,
és Isteni Testedből egyek.
Tegyél engem hasonlóvá
alázatos szolgáidhoz és mártírjaidhoz,
akik életüket adván
az utolsó percig
felismertek Téged és bizonyságot tettek Rólad.
Add, hogy ne féljek a sivatagoktól,
amelyekbe Te helyezel engem.
Add, hogy ne féljek a szárazságtól,
sem az érzékenység,
sem a kedv hiányától.
Csak arra kérlek, drága Jézusom,
hogy újíts meg engem,
hogy válts meg engem,
hogy teljesítsd bennem
az Igédet és az akaratodat,
mert így ismerem meg a szabadságot
és a végtelen örömöt,
hogy a végsőkig szolgálhatlak.
Ámen.
Hálát adok azért, hogy megőrzitek szívetekben e lélek szavait!
Áld titeket
Mesteretek, Krisztus Jézus