Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Ma Kibeho Asszonyaként érkezem ide. Érezzétek ennek a kontinensnek a frissességét, azt a szeretetet, amelyet Afrika leginkább szenvedő szívei adnak Nekem.

Miután közel egy évig dolgoztam szeretett Afrikámban, Kibeho Asszonya egy ciklust zár le, hogy egy újat kezdjen az elkövetkező hónapokban, mert nagyon szeretném, ha gyermekeim ma tudnák, hogy nem távoztam Afrikából. Szívem Afrika, a Hét Fájdalom Anyjának Szíve.

De ma, gyermekeim, szeretném, ha tudnátok, hogy ott vagyok, és hogy, akárcsak Kibeho-ban, számolom a napokat és a hónapokat ebben a bolygón uralkodó nyugalomban, hogy odaérhessek, ahogyan egyszer Ruandába is eljutottam.

Angolai gyermekeim már elkötelezték magukat Szeplőtelen Szívemnek, akárcsak mindazok az imádkozók és zarándokok, akik hitüket a Fény Rózsafüzérébe vetették.

Minden egyes gyöngyszem, amelyet a  képmásomra helyeztetek, nagy felszabadulást jelentett mennyei Anyátoknak, és mindenekelőtt Istennek az afrikai kontinens belső síkjain. És bár tudom, hogy sok lélek még mindig szenved azon a helyen, és csak azok a lelkek tudják, hogy mi a szenvedés és a fájdalom, ma a Hét Fájdalom Asszonyától, az Ige Asszonyától elvonják az emberiség agonizálásának Hét Kardját, hogy befogadhassa a Szívébe a fénygömböket, amelyek ragyogó és fényes rózsákká változtak Afrika imádkozó szívében.

Szeretném, ha tudnátok, gyermekeim, hogy az afrikai utazásom Terve még mindig érvényben van. És valamilyen módon el fogok jutni oda, és meg fogjuk ünnepelni azt a fontos találkozást, amelyen Dél-Amerika és Afrika egyesülni fog, egyetlen szívként és egyetlen tudatként, hogy felülkerekedjenek az emberek bűnein és a szenvedésen, amely még mindig létezik ott.

A visszatéréshez választott kapu Angola, mert ott van szükségem rátok, nemcsak hogy szolgáljatok és imádkozzatok, ahogy az utóbbi időben tettétek, hanem hogy a világ több tudata megértse, hogy mi történik ott, és hogy mit jelent az embertelen élet.

Gyermekeim, azt a lehetőséget és alkalmat hozom nektek, hogy Fiam érdemei által Afrika újra odaszentelje magát Szeplőtelen Szívemnek, és hogy amit nem hallgattak meg az Ige Asszonyától Ruandában, ami anyai figyelmeztetés volt ebben a végső ciklusban, meghallgathassák Isten Anyjának a Szavaiban, hogy beteljesülhessenek megtérésük és megváltásuk gyümölcsei.

Hogy mindez megvalósulhasson, gyermekeim, azért jövök, hogy megkérjem a világot, hogy imádkozzon ezért a célért és szeretteljes együttműködéséért, hogy a Szent Szívek ismét megérinthessék Afrika földjét.

Gyermekeim, ma Tőlem jobbra és balra a ruandai népirtás ártatlan áldozatainak lelkei állnak. És szeretném, kívánom és kérem, hogy ebben a pillanatban, az egész emberiség nevében, azért, amit ez Isten számára jelentett és képviselt, csendben vezekeljetek Kibeho Miasszonyunk jóvátételéért.

Belsőleg hallgatlak benneteket.

Amíg ezt az ajánlatot teszitek Nekem, gyermekeim, addig továbbra is behatolhatok a világ legsötétebb zugaiba, ahol még mindig szenvedés van, és a szívek nem tudnak megszabadulni.

Ebben a pillanatban és ebben az órában, amikor Mennyei Anyátok a Mennyből érkezik, mint az Ige Asszonya, Kibeho Miasszonyunk, mint egész Afrika Anyja, Én még jobban megnyitom Szeplőtelen Szívemet az egész világ és az összes lélek előtt, hogy befogadjam a jóvátétel és a megbocsátás felajánlását.

Mert bár nem voltatok közvetlenül felelősek a történtekért, az emberiség egységet képvisel, és mindig ezt az egységet fogja képviselni Isten szemében. Ezáltal tudatotok és érettségetek növekedni fog, hogy a sértések és a közöny ne ismétlődhessenek meg.

Afrika megtanulta ezt az életleckét, de Afrika még mindig várja Isten Küldöttjeinek érkezését, utoljára, Krisztus Visszatérésének előkészítéseként.

Ma nem csak itt vagyok veletek, hanem ebben a pillanatban Afrikában is, hogy Isten Szeretetét és a megbékélés és gyógyulás Kegyelmét áraszthassam ezekre a népekre.

Csendem még mélyebben hat a rászoruló lelkekre. Ne felejtsétek el, hogy Én vagyok a Csend Anyja is, és hogy az emberiség ezen kritikus időszakában, a világban zajló eseményekre tekintettel visszatérek ide, hogy gyermekeim ne érezzék magukat egyedül és elhagyatva, hogy tudják, hogy itt vagyok, ahogyan ott voltam Fiam mellett a Kereszt lábánál, életének utolsó másodpercéig, az utolsó másodpercig, amikor kilehelte a lelkét, utolsó és nagy áldozatát az egész emberiségért, egészen a mai napig.

Ez egy nagy rejtély, az Isten Fia Szeretetének a rejtélye. Ezzel a szeretettel küld Engem a világba, hogy hirdessem kérését és Isten Anyjának égő vágyát, hogy ismét visszatérjen Afrikába, ahogyan Én is Kibeho-ba mentem, hogy tudatosságot és megkülönböztető képességet vigyek gyermekeimnek, hogy minél több lelket meg tudjak menteni, akiknek többségét nem lehetett megmenteni.

És ez az egyik legnagyobb fájdalmam Afrikával kapcsolatban, mert nem a népek lázadnak vagy szállnak szembe egymással, hanem azok, akik a népek felett állnak, okozzák a gonoszságot a világban és a kétségbeesést sok szívben.

De még ha ez be is következik, gyermekeim, a legártatlanabbak, a legszegényebbek és a legegyszerűbbek hite soha nem vész el, mert ez a hit nemcsak erőt ad afrikai gyermekeimnek, hanem híd is lesz, amelyen keresztül leereszkedem a Mennyből, hogy találkozzam a lelkükkel.

Az angolai munkával elvégzett feladat csak az első lépés volt, de nem az utolsó. Még sok lépést kell tenni, és még sokakat kell felhívni, hogy szeretett afrikai kontinensemen enyhítsék a szenvedést, gyógyítsák az erkölcstelenséget, reményt adjanak a szenvedőknek, mert csak a szeretet gyógyíthatja meg a fájdalmat.

Ma ünnepelem mindazt, ami Angolában történt ennek a Munkának köszönhetően, mert a valódi belső gyümölcsöket a Kibeho-i Asszony a Teremtő Lábai elé helyezi. És ezt az ajándékot, ezt a mélységes felajánlást elfogadta a Mennyei Atya, az erőfeszítés, a szolgálat, a gyógyítás, a szeretet, a lemondás, a testvériség, a nagylelkűség, a függetlenség és főként az átváltoztatás érdemeiért.

Ezért térek vissza ma ide, hogy a világ megismerje és tudatában legyen annak, hogy milyen kevéssel lehet sokat tenni a világban; mert az igazi eszközök, amelyekre szükségetek van, gyermekeim, belső eszközök, és amikor jól használjátok őket, az isteni gondviselés csodálatos módon megérkezik. Így élte meg a Szent Család, és ma ti is így élitek meg Velem együtt.

Ezért minden nap hálát kell adnotok, amikor felébredtek, minden nap, amikor tiszta és kényelmes ágyban pihentek, minden alkalommal, amikor a Föld forrásaiból származó víz megmossa testeteket, minden alkalommal, amikor előttetek van étel, amellyel táplálhatjátok sejtjeiteket; és főleg, gyermekeim, hálát kell adnotok a Mennyei Küldöttek Szeretetéért, ezen a helyen és az összes szívben, amelyeket Megjelenéseink megáldottak és betöltöttek.

Szeretném, ha ugyanez történne Afrikában is, és ha Angolában kezdődne. Sok tennivaló van ott, sok ajtó nyílhat meg Afrika más részein, amelyek az Én Jelenlétemet és Fiam Jelenlétét követelik. Ez általatok lesz lehetséges, gyermekeim, tudván, hogy ebben az időben arra vagytok hivatottak, hogy az emberiség, a bolygó és a szenvedés enyhítése érdekében éljetek.

Annyira egyszerű, amit kérek tőletek, hogy megismétlem.

Ahogy Afrika várja érkezésemet egy napon, úgy Ázsia is várja érkezésemet, akárcsak Óceánia. A zarándoklat még függőben van, még várja megvalósulását, amikor ez a világjárvány véget ér. Minden nap imádkozom ezért: a világjárványban szenvedők gyógyulásáért és a járvány végéért.

Ebben a pillanatban és ebben az órában, gyermekeim, a tudatos válaszotoktól függ, hogy végre bekövetkezzen-e valamilyen változás az egész emberiségben, és hogy ne térjetek vissza az illúzió idejének normális állapotába, hanem hogy lépjetek be, mint máskor, a tudatosság és a testvériség ciklusába.

Most köszönöm nektek a vezekléseteket. Szeplőtelen Szívem is befogadta azt, ahogyan mindazokét is, akik ebben a pillanatban a világ különböző pontjain hallgatják a hívásomat.

Ma szeretném elvinni békémet Afrikába. Ebben a pillanatban nincs távolság sem időben, sem térben, mert ott vagyok szeretett gyermekeimmel, akik valóban szenvednek a világ helyzete miatt.
 

Elías del Sagrado Corazón de Jesús testvér:

Jelenleg Szűz Mária egy rózsákból álló rózsafüzért mutat nekünk, és így szól:

Ezek az afrikai gyermekeim gyümölcsei, imái, könyörgései és szeretete. Ez a rózsafüzér, amelyet ma Istennek viszek, hogy elfogadja. A Kezébe teszem, hogy Mennyei Atyánk hatalmas örömmel helyezze Testére, mint a szenvedés gyógyításának, a minden gonoszság feletti szeretetnek a szellemi szimbólumát.

Gyermekeim, ma este szintén elfogadom a világban élő családok odaszentelését Szeplőtelen Szívemnek, azáltal, hogy válaszoltok a kérésemre. Ma mindazokkal a szívekkel vagyok, akik meghallgatták hívásomat.

Végül szeretném elmondani, hogy ugyanolyan fontos Számomra az afrikai zarándoklat a közeljövőben, mint a legmerészebb zarándoklat Ázsiában és Óceániában, amelybe ma a Fülöp-szigeteket is beleértem.

Ha a legegyszerűbbet és a legigazabbat adjátok Nekem, Én is nektek adom a legegyszerűbbet és a legigazabbat, amim van, azaz a Jelenlétemet és a Szívemet.

Ma Kibeho Asszonya Fényét és Kegyelmét sugározza Afrikára, beteljesítve ezzel az elmúlt hónapokban Angolában és egész Afrikában végzett fontos feladatot, nemcsak anyagi, hanem szellemi síkon is.

Így hát felajánljuk az Atyának az elmúlt időszakban Angolában szerzett tapasztalatokat.

Gyermekeim, jelenleg arra törekszünk és kijelentjük, hogy folytatni fogjuk ezt a szent feladatot, hogy meggyógyítsunk a szeretet által  az összes fájdalmat.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
 

Elías del Sagrado Corazón de Jesús testvér:

Szűz Mária a rózsafüzérrel a kezében felemelkedik. Mária felemelkedése és Mennybemenetele alkalmából, kérésére, most hallgassuk meg a „Lady of Kibeho” című dalt, mint szívünk utolsó ajándékát afrikai testvéreinknek.