Gyermekem!

Ne a saját erőddel mérd a lehetőségeidet. Ne csak a saját kezeddel próbáld megvalósítani Isten Tervét. Ne gondold, hogy nem vagy képes arra, hogy  ezt vagy azt megtedd és megéld, mert nem találod meg magadban a lehetőségeket.

Nézd meg azoknak a történetét, akik teljesítették Isten Akaratát, és kifejezték azt, kinyilvánítva a Teremtő Isteni Művében való részüket. Vajon önmagukban építői voltak-e ennek a Műnek?

Nem sokat számítanak az emberi lehetőségeid és az, hogy mit tudsz magadról, amikor egy Isteni Mű megvalósításáról van szó. Ami számít, az az a képességed, hogy felülmúld magadat, hogy szemedet, gondolataidat és szívedet Istenre irányítsd, és azt mondd:
 

Uram,
Végezd el bennem és általam a te Művedet,
teljesítsd be ígéreteidet, nyilvánítsd ki Szellemedet
és lakjál üres szívemben.
A Tiéd vagyok.
 

Gyermekem, ez legyen az imádságod az elkövetkező időkben.

Ne nézd a tökéletlenségeidet, hanem Isten tökéletességét. Ne nézd képességeidet és erényeidet, hogy ne korlátozd az Isteni Munkát a te lehetőségeidre; csak légy üres eszköz, a Szentlélek lakhelye, mindig készen arra, hogy olyan utakat kövess, amelyek nem a te fejedben vannak, amelyeket nem te, hanem Isten rajzolt ki.

Bízz abban, hogy egy üres és a Teremtőre nyitott szívben működnek a csodái, és légy te magad is élő csoda.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Amikor az Úr a pusztában volt, hogy felkészítse Szívét az önátadásra, amelyet a Kereszten keresztül élt át később, Édesanyja, Mária összegyűjtötte a tanítványokat és a szent asszonyokat, és kioktatta őket Isten Országáról, a magasabb igazságokról és arról, hogy hogyan lehet ezeket elérni alázat, szolgálat, önátadás és mindenekelőtt Isten és az élet iránti szeretet által.

Ugyanakkor, amikor Krisztus legyőzte a kísértéseket a pusztában, legemberibb részében is próbára tették, és így Atyja isteni Szívébe menekült. Azok a lelkek, akik létük kezdetétől fogva elkötelezték magukat Neki, szintén belsőleg a belső sivatagba kerültek. Abban a pillanatban felismerték gyengeségeiket, és felkészültek valami nagyobb, bár ismeretlen dologra.

A Messiás diadalát az emberiség többsége nem értette meg, mert Isten Akarata nem hasonlított az emberek elképzeléseihez. De azok, akik szellemileg elkötelezték magukat Krisztus mellett, készen álltak, és előbb-utóbb egyesülni tudtak az Úr önátadásának a lényegével, hogy utánozzák nyomdokait.

Azért mondom ezt nektek, gyermekek, mert ahogy a Nagyböjt szellemi időszaka kibontakozik, a szíveteknek el kell mélyülnie a kereszt jelentésében, meg kell figyelnetek a kísértéseket, és le kell győznötök azokat a csend és az imádság által, a hit ébredése által.

Ne az ellenség nevetése vonja el a figyelmeteket, hanem Isten Igéje. Hallgassatok az Ő Hangjára, és magatokban egyre inkább afelé menjetek.

A nagyböjt a Krisztust elkísérni induló lelkek mélységes elhatározásával ér véget, és minden egyes új ciklusban, minden egyes új nagyböjtben egy nagyobb, szélesebb, teljesebb döntés közeledik, amíg el nem jön az a nap, amikor beléphettek Jeruzsálembe, nem azért, hogy ünnepeljetek, hanem hogy megtapasztaljátok az abszolút önátadást.

Ezért ne feledkezzetek meg annak mélységéről, aminek megélésére hivatottak vagytok, ne feledkezzetek meg arról a belső és isteni nagyságról, amelyben való részvételre vagytok elkötelezve.

A kereszt napját csak Isten ismeri. Amíg ez az idő el nem jön, addig annak az idejét élitek meg, hogy egyre inkább az Atya felé haladjatok, hogy összeolvadjatok és eggyé váljatok Vele, hogy életetek átadása gyümölcsöző legyen, a Mennyben éppúgy, mint a Földön.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Eljött az idő, hogy felkészítsük a szíveket a szellemi, belső és emberi szintézis megtapasztalására.

Ebben a ciklusban sok megmagyarázatlan emlék fog felszínre törni a tudatból, mint a gyógyulás útja.

Ez az a ciklus, amelyben a szeretet már elkezdett teret nyerni a lényekben, és már képesek vagytok arra, hogy odaálljatok az elé, amit meg kell gyógyítani és meg kell bocsátani, és azt választjátok, hogy ezt szeretet által teszitek.

Ezen a belső gyógyuláson keresztül legyőzitek a félelmeiteket, és utat engedtek Isten Szeretetének a szívetekben; annak a Szeretetnek, amelynek növekednie és terjeszkednie kell, majd megújulnia és megsokszorozódnia.

Engedjétek hát, gyermekek, hogy a kinyilatkoztatások e ciklusában szintézis jöjjön létre bennetek. Hagyjátok, hogy az, ami megtörtént, és ami elősegítette a tudatotok növekedését, amely nem olyan, mint a kő, amely lezárja az utatokat, hanem mint egy alap, ami felemeli a szellemeteket, elfoglalja az őt megillető helyet a szívetekben.

Az emberiség utolsó, végleges ciklusa csak a nagy szeretet által áthatott szíveket fogja keresni, amelyekben nincs helye sötétségnek, félelemnek vagy kétségnek.

Engedjétek, hogy a szintézis végbemenjen bennetek. Legyetek hálásak azért, ami elmúlt, hagyjátok, hogy a jelen átalakítson, és a jövő csak az Isteni Elmében maradjon.

Legyen a szellemi kincsetek Isten Akaratának a beteljesülése. És ha nem találjátok meg Isten Akaratát, csak szolgáljatok, szeressetek, napról napra egyre jobban, és rá fogtok jönni, hogy Isten Terve egyszerű módon épül fel.

Engedelmeskedjetek, és tudni fogjátok, hogy szellemetek kifejezi magát, amikor személyiségetek formálódik. Nem lesz nagyobb belső szabadság, mint amit az engedelmesség, a szolgálat, az alázat és a szeretet által nyerhettek el.

Ezért legyetek szabadok, hogy ez az új ciklus késznek találjon benneteket arra, hogy Isten lakóhelye legyetek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Gyermekem, a sivatagok az emberi önátadás és átalakulás különböző szakaszaiban tapasztalhatók.

A belső növekedés során a Teremtő sokszor viszi gyermekeit a pusztába.  Néha gyorsan és egyszerűen, máskor pedig mély és hosszan tartó módon, amelynek látszólag nincs vége.

A sivatag az üresség belső állapota, ahol a Teremtő megvonja gyermekeitől és barátaitól az összes földi vigasztalást, az összes érzést, az összes szeretetet, mindazt, amit a szellemi lény támaszként és néha ugródeszkaként használ a belső élet felé vezető úton.

Mindezeket eltávolítja, hogy a tudat megtanuljon tisztán szellemi alapokon létezni, hogy Isten ismerete és megtapasztalása legyen az alapja, amely a hitből és az üresség megtapasztalásából születik.

Erősítsd meg az Istennel való egységedet azzal az egyszerű bizonyossággal, hogy Ő jelen van, még akkor is, ha nem érezteti, ha nem hallod vagy nem látod Őt.

Gyermekem, lehet, hogy keménynek és fájdalmasnak látod a sivatagot, de valójában a sivatag Isten hívása a lelkek számára, hogy mély és közvetlen egyesülést érjenek el Vele, távol az illúzióktól és az érzékektől, távol az anyagi dimenzióktól és mindattól, ami alkotja azokat.

A sivatag annak a megismerésére hív, ami valódi, de ahhoz, hogy átkelj ezen a sivatagon, nem elég a tudás. Fel kell fedezned az alázat és az önátadás tudományát, az Isteni Kézben való tartózkodás tudományát, és tudnod kell, hogy az Ő Akarata tökéletes, mind az oázisban, mind a sivatagban, mind az ébredező lelkekkel teli templomokban, mind a megvető lelkekkel teli Kálvárián.

Azért beszélek a sivatagról, hogy megtanuld azt, hogy szeresd, és hogy törekedj rá. Ne a szenvedésre törekedj, hanem a közvetlen, mély és igaz egyesülésre azzal, Aki teremtett téged, és aki arra hív, hogy kifejezd az Ő Szívének hasonlatosságát.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Ajánld fel Istennek az összes szenvedést, fájdalmat és bánatot, hogy minden, ami az életedben van, jóvátételként szolgáljon az egész emberiség számára.

Alakítsd át az akadályokat fejlődési ugrássá, és köszönd meg az Atyának az összes lehetőséget, amit kapsz, hogy helyrehozd a Szívét.

Gyermekem, arra kaptál elhívást, hogy eszköz legyél Isten Kezében, és szíved örökös hálájával ezt valósággá teheted.

A hála a kulcsa annak, hogy az Atya Kezébe vegye az életedet.

Törekedj arra, hogy minden nap jobban szeresd Istent, az Akaratát és az Útját, és nem azt mondom nektek, hogy egyáltalán nem fogtok szenvedni, hanem azt, hogy mindaz, amit el fogtok szenvedni, az Atyáért lesz, mint érdem, hogy az Ő Szeretetét és Kegyelmét lehozza erre a világra, különösen azokért, akik hálátlanok és közömbösek Isten előtt.

Az Atyával való egység kulcsa az őszinte hála, ez az ajtó ahhoz, amit ebben a világban szentségnek neveznek.

Atyád és Barátod,

Legtisztább Szent József    

Adj hálát Istennek minden ciklusért, amely véget ér, és adj dicsőséget Istennek minden új ciklusért, amely elkezdődik. Hagyd, hogy megvalósuljon benned mindannak a szintézise, amit az elmúlt években megtanultál, és hálával teremtsd meg az alapot egy új idő, a szolgálat, a tanulás, a döntés, a Kegyelem új ciklusának megkezdéséhez.

Gyermekem, nyisd meg magad, hogy minden nap megtegyél egy új lépést, hogy megerősítsd szívedet és tudatodat ezen az úton, és mindenekelőtt azért, hogy amellett, hogy Isten gyermeke vagy, az Ő barátja és társa is lehess, az, akire a Teremtő ráteheti a Keresztjét, az, akiben a Teremtő megújíthatja Szeretetét.

Az legyen a törekvésed, hogy ebben a ciklusban lényed még nyitottabb legyen az átalakulásra és az igazságra, hogy felfedezd és megismerd eredeti lényedet, és ebben feloldjad az emberi állapot illúzióit.

Legyen ez egy olyan ciklus, amelyben mélyebbre hatolsz a szíved pusztaságába, ahol megállsz önmagad előtt, hogy szívből dönts, ésamelyben megállsz Isten előtt, hogy megismerd az Ő Akaratát, és szeretettel elfogadd azt.

Ez az üresség, az önátadás, a magány időszaka lesz, mert a szívednek meg kell érnie ahhoz, hogy szembenézzen azzal, ami jönni fog. Erősítsd meg a tudatodat az igazságban és az isteni tudásban, hogy az új élet jövőjének fényében teljes bizonyossággal haladhass át az átmeneti időszakon.

Itt az ideje, hogy az Atya elé állj és átvedd a Kezéből Akaratának tekercsét, hogy beteljesítsd azt. Itt az ideje, hogy növekedj szellemileg és megnyilvánítsd azt az erőt, amelyet az Úr oly sok éven át épített a szívedben.

Ezért menj, és mélyülj el belső éned sivatagjában, éld meg a döntés ciklusát, éld meg az önátadás megerősítését, éld meg a találkozást az összes dolog Teremtőjével, és készítsd fel a tudatodat arra, hogy hordozza az idők végének keresztjét, és legyen a lándzsahegy, amely megnyitja az új élet, az új emberiség ciklusát.

Áldásomat adom erre.

Atyád és Barátod,

Legtisztább Szent József