Az éjszaka mélyén kitör a nappal. Még ha minden sötét is, a madárcsicsergés hirdeti a nap érkezését, a reggeli szellőt, és ébredésre hív. Az éjszaka magányt hoz, nosztalgiát, néha csendet, néha zajokat...

Gyermekek, így lesz ez a bolygó sötét éjszakáján. Magával hozza majd a magányosság érzését, gyakran a nyugtalanságot, egy olyan szív gyümölcsét, amely nem tanulta meg elhallgattatni magát. Magával hozza majd az illúziókkal teli élet utáni nosztalgiát, amelyet már nem találtok a világban, és meghív benneteket, hogy a sötétségben egy számotokra teljesen ismeretlen idő felé haladjatok.

Annak az éjszakának a csúcspontján, amikor az ébren lévők úgy érzik, hogy nem lesz vége, amikor az alvók mélyen belemerülnek illúziójukba, hallani fogják a Mennyből érkező hangokat. Mint a madarak, a hajnal utolsó pillanataiban az angyalok énekelni fognak, és megszólalnak a trombitáik. A Nap visszatér a világba.

Fénye bátorítást hoz azoknak, akik éberen vártak; ugyanakkor elvakítja azokat, akik illúzióban aludtak. Sokan nem fogják azonnal megérteni, hogy mi történik a világban, mert számukra az éjszaka hétköznapi lesz, és a rendkívüli soha sem fog megtörténni; nem fogják felfogni, hogy az idő megáll, és a világ órái már nem számolják az időt; Isten nélküli szívük egy régi időben fog lüktetni.

Azok, akik ébren várják a Nap eljövetelét, ujjaikon átfutó gyöngyökkel, hogy emlékeztessék őket a békére, végre fellélegezhetnek egy új napon, és felismerhetik a régi idő végét.

Sokan dübörgésre, világkatasztrófákra és az emberiség hirtelen végére fognak számítani, és megszokják majd, hogy káoszban élnek, és nem fogják érzékelni, hogy az idők közelednek, és hogy a régi idő átadja a helyét az új időnek.

A sötét éjszaka már a bolygón van. Hosszú, lassú, és az idejét nem az emberek csuklóján lévő óra méri. Ezért, gyerekek, itt az ideje, hogy fáradhatatlanul figyeljetek és imádkozzatok.

Eljön a Nap, és ez nem ugyanaz a Nap lesz, amely megvilágítja a Föld napjait, hanem egy új és ragyogó Nap lesz, amelyet Krisztus Mennyei Felsége újít meg.

A szellemi éjszaka sötétnek és mélynek fog tűnni, ahogy előre halad. Érezzétek a csendjét és tartsátok meg a békéteket; halljátok a zaját és tartsátok meg a békéteket; tapasztaljátok meg az emberi nosztalgiát, amit a szívetek érez majd és tartsátok meg a békéteket. Engedjétek, hogy megtisztuljatok a mindenkit sújtó szellemi éjszaka megpróbáltatásai által, de tartsátok meg a békét és azt a bizonyosságot, hogy virrasztvavárjátok a Nap eljövetelét.

Aki egyszerűen csak felkészíti a szíveteket az új időre,

Legtisztább Szent József