Egy lélek, amely mindig az igazságot kereste magában, vagy a Menny felé fordult, vagy elmerült a világban. Elmerülve a világ dolgaiban, elveszett annak vizeinek mélyén, és amikor sikerült visszatérnie a fénybe és fellélegeznie, úgy érezte, hogy nehezen tér vissza az igazsághoz, hogy összezavarodott, és már nem tudja, hogy mi a valóság.

Aztán egy napon, amikor Istennel beszélgetett magában, megkérdezte Tőle: "Uram, abban a pillanatban, amikor érzem a Jelenlétedet, a lelkem megerősödik, hogy a Te utadon járjak, de abban a pillanatban, amikor a figyelmem elterelődik Rólad, már nem sikerül Rád találnom, elveszek és belefulladok a világ dolgainak tengerébe. Istenem, hogyan tudok növekedni Benned anélkül, hogy elmerülnék a világban?"

És az Úr kérdéssel válaszolt neki: "Látod a lelkek szenvedését? Látod, hogyan szenvednek a háborúkban és viszályokban? Látod, hogyan szenvednek azok, akiknek nincs reményük? Látod, hogyan tévednek el azok, akik a sötétségben járnak? Megindítja ez a te kis szívedet?

Csukd be hát a szemed, és szemléld a belsődben a Jelenlétemet. Képzeld el, kis lélek, hogy benned vagyok. Emlékezz mindarra, amit az élet kezdetétől fogva felépítettem: a dimenziókra, a csillagokra, a magasztos valóságra és az egész Földre. Érzed, milyen kicsiny vagy? Érzed, hogy  milyen kicsiny a szenvedésed?

Amikor a világ szenvedését nézed, vagy amikor a Mennyország nagyságát nézed, találd meg ebben az erőt, hogy ne ess bele ugyanazokba a hibákba, és ne panaszkodj a kis nehézségeid miatt. Nem éri meg az erőfeszítésed, hogy enyhítsd a világ szenvedését? Nem éri meg a lemondásod, hogy közbenjárj egy lélekért? Nem éri meg az erőfeszítésed, hogy teljesítsd Tervemet? Nem éri meg a lemondásod, hogy a világ megismerje az igazi életet?

És bár életedet adod, kicsi lélek, hogy mások megismerjék a Királyságomat a földön, tudd, hogy igen, minden lemondásnak megvolt az értéke, minden erőfeszítésnek megvolt az értéke, minden győzelemnek megvolt az értéke, minden alkalommal, amikor Engem választottál, és nem a világot, megvolt az értéke.

Ezért, amikor a szíved nyugtalan, és úgy érzed, hogy inkább a világot választanád, minthogy a Szívemhez vezető utat kövesd, gondolj azokra, akik szenvednek, gondolj azokra, akik gyötrődnek, majd elmélkedj a Végtelenről, az életről, a világegyetemről, és mindez tegyen kicsivé, és váljanak kicsivé a problémáid is. Oldódjanak fel Leheletem által."

Inspiráljon benneteket ez a történet arra, hogy minden nap felülmúljátok önmagatokat, miközben szemlélitek a szenvedést, az egész életet.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Amikor egy lélek elkötelezi magát Isten mellett, Ő türelmesen vezeti a lelkét az önátadás útján.

Először is arra ösztönzi, hogy változtassa meg az életét, hogy az útját arra az útra terelje, amely az Ő Szívéhez vezet, és nem a világhoz. Apránként olyan lehetőségeket, jeleket, találkozásokat helyez útjára, amelyek arra inspirálják, hogy új lépéseket tegyen Isten Szíve felé.

Ahogy ez a lélek megismeri Isten Szeretetét és bízik benne, a Teremtő új dolgokat kezd kérni tőle, új önátadást, új lemondásokat, amíg el nem éri a lélek számára a végső pontot, amikor az Úr nagyobb lemondást, az élet teljes átalakulását kéri tőle.

Amikor a lélek beleveti magát az önátadás ismeretlen mélységébe, felfedezi, hogy Isten Kezébe, a Szeretet kimeríthetetlen Forrásába esett, amely a lemondást megtanuló és az élő önátadás kockázatát vállaló lélek mélyén rejtőzött.

Az Isten Szeretetétől ihletett lélek ezen az úton is sok ajánlatot tesz, mindent az Ő Kezébe helyez, de azt ajánlja fel, amit ismer, amit már átadott, amikor a mélységbe ugrott. Ekkor az Úr ajtót nyit tudatának mélyén, és rámutat arra, hogy hol van az, amit át kell alakítani.

Egy új, ismeretlen szakadék tárul elénk. A lélek szembesül tudatának olyan aspektusaival, amelyek olyanok voltak, mint rejtett kincsek: képességei, vonzereje, önbizalma, legrejtettebb hiúságai.

És bármennyire is folytatja az élete Istennek való felajánlását, Teremtője mindig mélyebben keresi lénye mélyén az önátadás fókuszát, azt, amit ki kell üríteni a szívéből. És néha ez fáj, és a lélek szenved, de tudja, hogy minden hely, ami kiürül a szívéből, a tudatából, lényének rejtett teréből, az az, amit Isten Szívének, az Ő Szeretetének, az Ő Lelkének adományoz, hogy ott legyen édes, tiszta és kész lakhelye.

Gyermekek, az önátadás útja örökkévaló, mélységes, az ürességhez vezető út, ugyanakkor az egésszel való egységhez vezető út.

Ezért soha se gondoljátok, hogy mindent feladtatok, hanem mindig engedjétek, hogy Isten mélyebbre hatoljon. És bármennyi fájdalmat is okoz néha, legyetek a tudatában annak, hogy a fájdalom emberi, és hogy a bennetek lévő Isteni Jelenlét majd helyrehozza.

Ma és minden pillanatban felajánlom az Atyának mindazt, ami vagyok, ami Bennem van, és mindazt, amit teszek, élek, tapasztalok, gondolok és beszélek a világnak, mert a megadás örök.

Arra hívlak benneteket, hogy kövessétek ezeket a lépéseket, és minden nap mélyítsétek el az Istennel való egységeteket. 

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Gyermekeim, Isten Tervei az emberiség számára minden pillanatban átalakulnak ezekben az időkben. Az Ő Célja ugyanaz, változatlan az eseményekkel szemben, de a beteljesedés módja másodpercről másodpercre átalakul, az emberiség reakciója és a földre zúduló anyagi és szellemi események függvényében.

Csak azt kérem, hogy legyetek engedelmesek, hogy tudjátok, hogyan kell lemondani, ha szükséges, hogy mindig tudjátok, hogyan kell átalakítani saját terveiteket és akaratotokat Isten Terve és Akarata szerint.

A belső emberi és szellemi engedelmesség és a Hierarchia parancsaihoz való ragaszkodás lesz ennek az időszaknak az alaphangja.

Kövessétek Isten hangját, hogy elkerüljétek a tévedéseket.

Hagyjátok, hogy Ő vezessen és átalakítson benneteket, hogy Tervét mindvégig beteljesítsétek, és győzelemre vigyétek a Szívét.

A szívetekben lévő hit lesz az erőtök, a béke lesz a táplálékotok, és az állandó ima fogja fenntartani az egyensúlyt elmétekben, lelketekben és szívetekben, hogy semmi miatt se vesszetek el.

Legyen szelíd a szívetek és állhatatos a lelketek, legyetek pontosak az engedelmességben és hűségesek a hátrafelé tekintés nélküli járásban.

Minden pillanatot a Teremtőtök fog vezetni, mert ez az Ő Munkája, és életeteknek eszköznek kell lennie Isten Kezében, hogy minden beteljesedhessen.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József