Egy lélek nyugtalankodott, mert úgy érezte, hogy a szíve mélyéről régi fájdalmak törnek elő, olyan tapasztalatok feljegyzései, amelyekről nem tudott, és olyanoké, amelyekről úgy tűnt, hogy már túltette magát rajta. Úgy érezte, hogy belül nincs olyan idő, amikor a régi tapasztalatok elmúlnak, és az újak harmonikusan keletkeznek, hanem minden összekeveredik, és ami benne van, azt nehéz megérteni és átalakítani.

Ezután ez a lélek őszinte imában kérdőre vonta Istent, mondván: "Uram, az idő rajtam kívül múlik, de bennem úgy tűnik, hogy nem is létezik. Hogyan érezhetek és szenvedhetek olyan sebeket, amelyekről nem is tudtam, hogy bennem léteznek? Ma minden olyan zavaros, ami leküzdöttnek tűnt, az nagyobb erővel bukkan fel, és amikor úgy tűnik, hogy már felemelkedtem, visszazuhanok félelmeim és bizonytalanságom mélységeibe, az újra feltáruló, ismert és ismeretlen sebek fájdalmaiba. Magyarázd meg nekem, Istenem, hogyan gyógyulhatok meg és hogyan győzhetem le azt, ami bennem történik?"

És az Úr szeretettel és bölcsességgel válaszolt neki: "Bizony, mondom neked, nemcsak benned, hanem az igazi életben sem létezik idő. Az idő az a forma, amelyet azért teremtettem, hogy e világ teremtményei az isteni törvények és tudományok sorozatában fejlődhessenek, amelyek egy evolúciós iskolában tartják őket szellemi érettségük idejéig. Az idő rajtad kívül, az emberi életedben történik. A tested, az elméd és az érzéseid érzékelik az időt; de benned, kicsi lélek, és a legmélyebb lényegedben nincs idő. Ott olyan vagy, mint Én, mint az Én Végtelenségem, örök élet lüktet  benned.

Minél közelebb kerül a bolygó átmenete, minél közelebb kerül az emberi érettség, annál inkább közeledsz ahhoz a pillanathoz, amikor az, ami benned rejtőzködik, megnyilvánul, amikor az igazság feltárul, amikor az idő már nem létezik, hanem az Örökkévalóság tárul fel. És ennek az átmeneti folyamatnak a része az, hogy kis lelked látja, hogy a felszínre törnek legbelsőbb feljegyzései, amelyeket más időkben éltél át, mert minden felszínre tör, hogy felismerhetővé, tudatossá és kiegyensúlyozottá váljon, tudatod felébredésének és szíved szeretetének megfelelően.

Ezért a legősibb fájdalmakkal szemben keresd csak a Bennem lévő Szeretetet és Szellemem Kegyelmét, hogy rajtad keresztül cselekedhessem, és így kiegyensúlyozhassam és meggyógyíthassam mindazt, amit tudatlanságból átéltél, mindazokat a sebeket, amelyeket a Tőlem távol eső életed nyitott meg. Csak Engem keress, és adj Nekem helyet magadban, elmédben, testedben, lelkedben és szívedben. Így Én benned leszek".

Gyermekeim, értesse meg ez a párbeszéd veletek, hogy ez az a pillanat, amikor meglátjátok, hogy felbukkan bennetek más idők összes olyan feljegyzése, amelyeket még meg kell gyógyítani. De annak láttán, amit éreztek, ne essetek kétségbe, hanem csak keressétek Istent és adjatok neki helyet, mert csak Ő rendelkezik azzal a Kegyelemmel és Szeretettel, amely végleg meggyógyíthat benneteket.

Áldásom van erre.

Legtisztább Szent József

Amikor egy lélek elkötelezi magát Isten mellett, Ő türelmesen vezeti a lelkét az önátadás útján.

Először is arra ösztönzi, hogy változtassa meg az életét, hogy az útját arra az útra terelje, amely az Ő Szívéhez vezet, és nem a világhoz. Apránként olyan lehetőségeket, jeleket, találkozásokat helyez útjára, amelyek arra inspirálják, hogy új lépéseket tegyen Isten Szíve felé.

Ahogy ez a lélek megismeri Isten Szeretetét és bízik benne, a Teremtő új dolgokat kezd kérni tőle, új önátadást, új lemondásokat, amíg el nem éri a lélek számára a végső pontot, amikor az Úr nagyobb lemondást, az élet teljes átalakulását kéri tőle.

Amikor a lélek beleveti magát az önátadás ismeretlen mélységébe, felfedezi, hogy Isten Kezébe, a Szeretet kimeríthetetlen Forrásába esett, amely a lemondást megtanuló és az élő önátadás kockázatát vállaló lélek mélyén rejtőzött.

Az Isten Szeretetétől ihletett lélek ezen az úton is sok ajánlatot tesz, mindent az Ő Kezébe helyez, de azt ajánlja fel, amit ismer, amit már átadott, amikor a mélységbe ugrott. Ekkor az Úr ajtót nyit tudatának mélyén, és rámutat arra, hogy hol van az, amit át kell alakítani.

Egy új, ismeretlen szakadék tárul elénk. A lélek szembesül tudatának olyan aspektusaival, amelyek olyanok voltak, mint rejtett kincsek: képességei, vonzereje, önbizalma, legrejtettebb hiúságai.

És bármennyire is folytatja az élete Istennek való felajánlását, Teremtője mindig mélyebben keresi lénye mélyén az önátadás fókuszát, azt, amit ki kell üríteni a szívéből. És néha ez fáj, és a lélek szenved, de tudja, hogy minden hely, ami kiürül a szívéből, a tudatából, lényének rejtett teréből, az az, amit Isten Szívének, az Ő Szeretetének, az Ő Lelkének adományoz, hogy ott legyen édes, tiszta és kész lakhelye.

Gyermekek, az önátadás útja örökkévaló, mélységes, az ürességhez vezető út, ugyanakkor az egésszel való egységhez vezető út.

Ezért soha se gondoljátok, hogy mindent feladtatok, hanem mindig engedjétek, hogy Isten mélyebbre hatoljon. És bármennyi fájdalmat is okoz néha, legyetek a tudatában annak, hogy a fájdalom emberi, és hogy a bennetek lévő Isteni Jelenlét majd helyrehozza.

Ma és minden pillanatban felajánlom az Atyának mindazt, ami vagyok, ami Bennem van, és mindazt, amit teszek, élek, tapasztalok, gondolok és beszélek a világnak, mert a megadás örök.

Arra hívlak benneteket, hogy kövessétek ezeket a lépéseket, és minden nap mélyítsétek el az Istennel való egységeteket. 

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Amikor egy lény Isten Szeretetével szeret, emberileg és szellemileg növekszik, mert ez a Szeretet arra készteti, hogy önmagát adja, hogy egyre jobban átadja magát, hogy eljusson saját tudata ismeretlen tereibe, ahová a szeretet korábban nem jutott el, és ott megnyissa az ajtókat Isten felé.

Az a lény, aki Teremtő Atyja Szeretetével szeret, nem fél attól, hogy átadja magát Neki, nem fél attól, hogy meghaljon önmagának és gyermeki mivoltának, nem fél attól, hogy elhagyja a kamaszkor hamis szabadságát és önérvényesítését, hogy felnőttként Teremtője szolgájává váljon. 

Isten Szeretete közelebb hozza a teremtményeket az Igazsághoz, és e Szeretet előtt nincs ereje semminek sem, amely a világból jön, minden elveszti az értelmét, az értékét, a súlyát a szívekben, mert felfedezitek a Végtelent.

Az a lény, aki Isten Szeretetével szeret, csak arra törekszik, hogy az Ő országát építse és hogy megismertesse a Teremtő Szeretetét. Megtanul az Ő csodáiból élni, hitet ébreszt önmagában, megnyitja tudatát az Isteni Bölcsesség előtt, átjárják a Szentlélek ajándékai, mert minden nap kevésbé törekszik önmagára és többet Istenre, kiüríti önmagát és helyet ad az Atyának, és így növekszik emberileg és szellemileg.

Törekedjetek arra, gyermekek, hogy megéljétek ezt a Szeretetet, hogy megtaláljátok ezt az Igazságot, és hogy emberileg és szellemileg növekedjetek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Emberileg és szellemileg növekedni annyit jelent, hogy nem csak a saját felelősségünkről elmélkedünk minden nap, hanem mindenekelőtt azokról a szellemi valóságokról, arról a tudásról és Tanításról, amely a Hierarchiától származik.

Ily módon megszilárdítjátok a tanítást a tudatban, és az olyan tapasztalattá válik, amely érleli a lényt, és egyesíti azt Istennel és az Ő Céljával.

Az Isten által minden nap adott Tanításokon való meditálás a tudat érlelődése útjának az elemi része. Ez az első lépés afelé, hogy felnőtté váljatok a szellemi életben, és olyan emberré, aki Istennel és nem önmagával van tele.

A Hierarchia utasításain keresztül fogjátok kifejleszteni lényetekben azt a képességet, hogy a világ minden elterelő mozdulata ellenére is képesek legyetek megkülönböztetni, dönteni, segíteni, a lényeket a helyes útra terelni, az Isteni Akarathoz ragaszkodni.

És most nem az olvasásról vagy a hallgatásról beszélek. Arról beszélek, hogy meditáljatok, hogy érezzetek és igyekezzetek megérteni; arról beszélek, hogy próbáljatok meg alkalmat találni az életben arra, hogy gyakoroljátok a tanítást; arról beszélek, hogy életre keltsétek Isten impulzusait és hogy minden nap testet öltsenek bennetek.

Gyermekeim, ez az a mód, hogy minden nap egy kicsit jobban tudjatok növekedni emberileg és szellemileg.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Szíved érezze a világ fájdalmát, és mozduljon meg, hogy az élet minden pillanatában megtaláld a módját annak, hogy helyrehozd az emberiség szenvedését.

A legegyszerűbb dolgoktól a legnagyobb lemondásokig ajánld fel Istennek tetteidet, érzéseidet és gondolataidat, hogy Ő az emberi tudat jóvátételének eszközévé változtasson. Szülessen benned napról napra nagyobb szeretet, amely testvériségben és a felebarátotokkal való egységben, a testvérek közötti szolgálatban és együttműködésben, a korlátok leküzdésében és az akadályok leküzdésében jut kifejezésre.

Ismerje fel a szíved mindenben a világ gyógyításának lehetőségét, akár az imádságban, akár az életben, akár a szavakban, akár a csendben, akár a nyugalomban, akár a szolgálatban, tudván, hogyan lehet megfelelni a szükségletnek, tudván, hogyan lehet megragadni a lehetőségeket, és találja meg az élő Istent minden pillanatban.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Imáidban kiálts a bolygóért, a Föld legmélyebb lényegéért, az Élővilágért, az elemeiért, és a szelleméért.

Kiálts az élet ajándékáért, amelyet a Teremtő helyezett el ebben a világban; azért az életért, amely képes megújítani és újjáteremteni minden létezőt; azért az életért, amely Isten Szentlelkéből származik, és magában tartja az Ő Isteni Leheletét.

Kiálts azért, hogy ez az ajándék kifejeződjön, hogy növekedjen, hogy megmutatkozzon a világnak, az emberek tudatának és szívének. 

Kiálts azért, hogy megkönnyebbülést találjon ez a bolygó, és hogy a benne rejtőző, a földi létet fenntartó szellemi élet reményt és motivációt találjon az emberek számára ismeretlen szent munka folytatására.

Kiálts a bolygó tudatáért. Ne felejts el egy kis időt szentelni annak a női és anyai szellemnek, amely kezdettől fogva támogatta a Tervet és az Isteni Akaratot.

Légy hálás a Földön megnyilvánuló életért, légy hálás az Élővilágáért, légy ennek a Teremtésnek a része, amely kifejezi az egységet és a harmóniát az Egésszel.

Eljött az idő, hogy tudatában légy annak, hogy az emberiség részt vesz a bolygó fenntartásában, és ez anyagi, belső és szellemi dolog. Az emberi tudatnak minden szinten cselekednie kell, mert e bolygó férfijai és asszonyai a dimenziók közötti kapocs, ők a híd Isten Szíve felé.

Ezért légy híd a szeretet, az ima és a hála révén. Légy híd a Végtelenbe az Istennel való egyszerű és örök egyesülésen keresztül.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Ne a világ dolgaitól féljen a szíved, hanem attól, hogy távol van Istentől.

Rajtad múlik, hogy beteljesíted-e a Föld törvényeit, de az is, hogy saját életeden keresztül hirdeted-e a világnak az Isteni Törvényeket.

Ezért imádkozz, gyermekem, hogy a szíved békét és ne félelmet terjesszen, hogy a szíved a bölcsesség és ne a tudatlanság forrása legyen.

Lelked sugározza az emberi tudat felé azt a szeretetet, amelyet folyamatosan kapsz, és ezzel állítsd meg a félelem igáját, valamint a mentális és szellemi zűrzavart, amelyben az emberiség egyre mélyebbre és mélyebbre kerül.

Szemléld a bolygó megtisztulását, ahogy Urad szemlélte a Golgotát, és tudd, hogy hogyan találd meg valamennyi próbatétel mögött azt a lehetőséget, hogy szorosabban egyesülj Istennel, hogy megerősítsd a hitedet és elmélyítsd önátadásodat, hogy átváltoztasd a látszólagos emberi vereségeket a Szeretet és az Isteni Irgalmasság diadalává.

Legyen ez egy olyan időszak, amikor beléphetsz a saját szívedbe, és találkozhatsz Istennel. Ne feledd, hogy a nagyböjt sivatagán mész keresztül, ahol a kísértések azért jönnek, hogy legyőzd azokat; ahol a lelked a Golgota lépcsőfokait szemléli, hogy felkészüljön a húsvéti megújulásra; ahol megszületik a benned lévő Krisztus, növekszik és érik; ahol a szeretet és az igazság teret nyer egész lényedben.

Élj, gyermekem, az Igazság és nem a tudatlanság védelme alatt; az Isteni Törvények védelme alatt, a bölcsesség és nem a naivság alapján.

Légy a tudatában annak, hogy ezek végidők, az önátadás, a kereszt ideje, de annak is, hogy a kereszt igazi értelme Isten Szeretetének diadala, és nem az emberi szenvedés.

Építsd alapodat a szeretetre, és légy Krisztus győzelme.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Miközben Irgalomért kiáltasz, gondolj azokra a szívedben, akik nem ismerik Istent.

Szemléld a szívedben a lelkileg és szellemileg tudatlanokat, akik nem hisznek egy magasabb valóságban, és akik szenvednek, mert nem Istenre tekintve keresik életük lélegzetét és célját.

Miközben Irgalomért kiáltasz, szemléld a tengereket és az óceánokat, a megsértett Élővilágot, és tudatod járja be e bolygó minden rászoruló terét. Így találod meg imád, éneked, kiáltásod, életed értelmét.

Szemléld e bolygó tudatát, a Végtelent és Isten Idejét. Gyermekem, ahogy imádkozol, törekedj a Magasabb Életre, hogy az eljöjjön a világba, mint minden gonosz és eltévedés gyógymódja, mint valamennyi lélek megváltásának ajtaja.

Minden nap adj értelmet és mélységet az imádságodnak, menj mélyebbre a szívedben, és így mélyebbre jutsz Isten Szívében. Így tükörré válsz Istenben és Ő benned.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József